2014. október 22., szerda

Az álmok nem hazudnak. Vagy mégis?

Vali arra ébredt, hogy a meleg, párás trópusi erdőben valami a blúza alá csúszott.
Rettentően megrémült, mert a következő pillanatban ráeszmélt, hogy egy hatalmas óriáskígyó tekeredett köréje.
Szorító ölelésben tartotta a mellénél, de olyan erősen, hogy kezdett kifogyni a lélegzetből, szeme előtt színes karikák jelentek meg az oxigén hiánytól.
Hát ilyen az, amikor megfullad valaki - siklott át az agyán a gondolat.
Feje félrebillent, láttatva ezzel gyönyörű nyakát és a nyakán duzzadó ereket.
S bár az óriáskígyók nem harapnak, hanem a szorításukkal ölnek, ez a példány mégis belemart Vali hófehér nyakába.
Furcsa mód nem érezte a fájdalmat, csak valami kellemes szédülést.
Homályos tekintettel lepillantott a saját testére, és meglepődve látta, hogy a hatalmas kígyó leszakította a ruháját, ahogy alákúszott, de nem csak felül, hanem alul is.
Biztosan a haláltusája közbeni képzelgés - gondolta magában.
A kígyó egyre szorosabbra fonódott a teste köré, míg végül áldozata már mozdulni sem tudott.
Ekkor egy kicsit engedett a szorításon, és Vali mellei rábuggyantak a kígyó testére, a kígyó pedig mintha csak el akarná nyelni, kiakasztotta álkapcsát, és rászívódott a bal mellére.
Vali arra számított, hogy nagyon fog fájni, ahogy leharapja majd a kígyó a mellét, de nem így történt.
Sőt furcsa módon olyan érzése támadt, mint amikor szeretkezés közben a mellét szívja valaki.
Ettől még bizarrabb módon a puncija is bizseregni kezdett.
Agya feloldotta az ellentmondást, és Vali nem tudott mást csinálni, mint a gyönyörre koncentrálni.
Ha meg kell halnia, hát legalább ilyen jó érzések közepette intsen búcsút az árnyékvilágnak.
De nem halt meg, hanem lepillantott, látta a kígyó hatalmas fejét, ami teljesen elnyelte már a bal mellét, ugyanakkor lenyelni nem tudta, így viszont a próbálkozástól olyan érzése volt Valinak, mintha csak a mellét szívná a kígyó teli torokból.
De még lejjebb pillantott és látta, hogy a kígyó a farka végével fogást, támasztékot keresett.
Az óriáskígyó, ha nem tud megtámaszkodni, ha felemelik a farkát a földről, nem tud akkorát szorítani. A kígyó farka Vali lába közt vergődve próbált támasztékot találni, hozzá-hozzáérve Vali puncijához, amit ő már eleve nedvesnek érzett a melle szívása miatt.
A kígyó próbált erősen megtámaszkodni Vali belső combján, míg végül megcsúszott, és hirtelen vagy húsz, huszonöt centire beleszaladt Vali akkorra már lucskos puncijába.
Vali felnyögött. El sem tudta képzelni, hogy egy ilyen halálos veszedelemben miért nem zokog, vagy kiabál segítségért, és ehelyett miért élvezi bizarr módon úgy ezt az egészet, mintha csak szeretkezne valakivel.
Biztosan a harapás miatt van - próbálta nyugtatni magát, de nehezen ment, mert a kígyó farka még most is támasztékot keresve, ki-be járt a puncijába, végigmasszírozva a csiklóját minden egyes alkalommal.
Vali érezte, hogy közeledik az ismerős bizsergő érzés, majd szégyen ide, szégyen oda elélvezett a kígyó szorításában, és nagyot kiáltva felébredt...

Szóval az álmok nem hazudnak. Vagy mégis?
Mert az agyunk vetíti, készíti álmainkat, miközben érzékeli, hogy mi történik a testünkkel.
Olvastam egyszer, hogy valakinek a nyakára esett egy könnyű függönykarnis, amire persze felébredt, de abban néhány másodpercben, amíg a hideg fém a nyakához ért, ő pedig riadtan magához tért, egy komplett történetet álmodott a középkori Franciaországról, ahol őt elítélték, és lefejezték.
A lefejezés pillanatában ébredt fel, amikor a bárd elérte a nyakát és megérezte a fém hűvös érintését.
Vagyis a karnisét.
Valami ilyesmi történhetett drága barátnőmmel, ha úgy tetszik szeretőmmel, Valival is.
Nagyon rossz alvó volt, hétközben rengeteg alvás adósságot halmozott fel, de olyan munkája volt, hogy nem tompíthatta magát gyógyszerekkel, mert nagyon oda kellett figyelnie.
Viszont péntekenként muszájból bevett elaltatót (a nevét nem írnám le, nehogy valakinél elinduljon a vezérhangya).
Ez nem klasszikus altató volt, hanem az elalvást segítette elő, viszont utána nem volt szabad felébreszteni az illetőt, mert később nem emlékezett arra, ami ezen köztes ébrenlét során történt.
Általában péntekenként maradtam nála egy kis kósza kufircra, ami után a gyógyszerével megsegítve jókat aludt. Ilyenkor gyakorlatilag az egész szombat délelőttöt átaludta.
Egy ilyen jó kis péntek esti szeretkezés után, már a gyógyszer bevételét követően, még ott maradtam az ágyában. Mondta is, hogy ha elalszik és elmegyek, nyugodtan zárjam be az ajtót és dobjam vissza a kulcsot a levélnyíláson át.

Meztelenül tapadtunk egymáshoz, ő a jobb oldalán feküdt, háttal nekem, én pedig a jobb könyökömre támaszkodva simogattam a haját, míg álomba nem szenderült.
Éreztem a forró fenekét, és a farkam újfent életre kelt az ágyéka közelében.
Először nem akartam semmit, mert tudtam, hogy szüksége van az alvásra, de azután győzött az önzés, és a vágy.
Átkaroltam bal kézzel szorosan, és hagytam hogy meredező farkam utat törjön magának Vali puncijába, ami mintha csak üdvözölni akarta volna kedves barátját, vérbő és nedves fogadtatásban részesítette.
Óvatosan toltam előre magam a nedves punciban, majd ki, és vissza, miközben szelíden markolásztam a melleit, illetve mint egy akrobata, még a hozzám közelebbi, bal mellét is óvatosan a számba vettem és nyalogattam, szívogattam puhán.
Végül nem bírtam tovább és galád módon újfent beleélveztem Vali békés puncijába, amikor váratlanul felnyögött, elélvezett ő is, majd felébredt...

Persze megkaptam a magamét, és igaza is volt.
Önző disznó voltam.
Kitámolygott a fürdőbe, letusolt újra és visszafeküdt.
Gyorsan elaludt.
Én kiosontam csendben, a kulcsot visszadobtam, majd másnap délután telefonon érdeklődtem felőle: hogy aludt?
Nagyon jól - mondta.
Ahogy az várható volt, nem emlékezett semmire az egészből.
Csak egy valamire.
- Nagyon bizarr, de kéjes álmom volt - mondta szinte búgva.
Majd elmesélte hogyan élvezett el egy óriáskígyó halálos szorítása közepette...

2014. október 1., szerda

Családi körben - 1. rész - A nővérem Gréti

Nem, nem panaszkodni akarok.
A rokonait nem válogathatja meg senki, kiváltképp nem a szüleit vagy a testvérét.
Én így jártam, de mondhatom úgy is, hogy mi így jártunk.
Nekem szép emlék marad, ugyanakkor lehetett volna egész másként is.
Ezt már sosem fogom megtudni, hiszen alaposan eljárt felettem, felettünk az idő.
Gyerekem már sosem lesz.
Szüleim már nem élnek, a nővérem se fiatal már, de azért jól tartja magát.
Az erdei lakban kezdődött minden, úgy tűnik itt is fog befejeződni.

Apa és anya egyszerű emberek voltak.
Nem tanulatlanok vagy buták, de nem sok sallang volt az életükben.
Aki az erdőben él, nem is igazán teheti meg, illetve értelme se lenne a sok külsőségnek, cicomának, alakoskodásnak.
Mindkettejüknek az erdő adott munkát és kenyeret, a kis ház körüli kerttel, illetve jószágokkal kiegészítve.
Pontosabban az erdőgazdaság, de hát onnan "csak" a pénz jött, a munkát, a tennivalót mindig is az erdő jelentette a fákkal, vadakkal, növényekkel együtt.
Ide születtünk mi is a nővéremmel.
Két év volt közöttünk a javára.
Álomszerű gyerekkor, de azért volt, ami beárnyékolja egy-egy szeletét.
Nem, nem az erdő, mint olyan. Az barátja annak, aki ismeri, és tiszteli.

A szüleink nagyon szerették egymást.
Érzelmileg és fizikailag is.
Mivel nem volt szomszédság, így nem nagyon kellett suttogni.
Anya hozzá is szokott a hangoskodáshoz szex közben, mikor mi még nem voltunk, utána meg már nem érdekelte, meg egyébként is úgy voltak vele, hogy vastagok az erdészház falai.
Persze nem voltak elég vastagok anya sikoltozásaihoz.
Mivel ebben nevelkedtünk, nem volt furcsa, hogy halljuk a szüleinket szeretkezni.
Azt azért érzékeltük, hogy ha anyát huzamosabb ideig nem hallottuk sikongatni bizonyos okok miatt, akkor az idő előrehaladtával egyre feszültebb lett a légkör otthon.
Amit az első adandó alkalommal bekövetkező jól felismerhető "hosszú kihagyásos hangoskodás" teljesen feledtetett számukra, utána minden a legnagyobb rendben volt.
Persze ennek csak később értettük, ismertük meg a jelentőségét, hogy mit is jelent, amikor a nő és a férfi engedelmeskedve az ösztöneinek és a vágyainak ezen az úton elégíti ki a felgyülemlett feszültségét.
Azután ahogy egyre idősebbek lettünk, és nálunk is működésbe léptek a hormonok, már sokkal zavaróbb volt minden.
Anya és apa meztelenül járt-kelt előttünk, ha épp úgy hozta a helyzet.
Nem szégyenlősködtek.
Ez is meghatározó lett mindkettőnknek, Grétinek is, meg nekem is.
Azt tudat alatt, ösztönösen érzékeltük, hogy ez így nincs teljesen rendben, de hát nem volt viszonyítási alapunk. Az iskolába épp csak tanulni jártunk be. Reggel szinte kezdésre érkeztünk, és az utolsó kicsöngetéskor már rohantunk is a buszhoz, hogy elérjük.
Egy busz reggel oda, egy meg délután vissza.
Ennyi volt a közlekedés.
Ha meg olyan volt az idő, akkor apa vagy anya vitt be bennünket suliba az UAZ-zal, de a stílus akkor is az volt: kezdésre be, a végén haza.

Gréti természetesen korábban lett "érett", de én sem sokáig várattam magamra ezen a téren.
Az első éjszakai magömléskor anyával és Grétivel álmodtam.
Próbáltam szégyellni magam emiatt, de nem tudtam, mert annyira jólesett az álom, illetve, amit okozott, pontosabban, ami okozta...
Akkortól folyamatosan maszturbáltam.
Fura módon a szüleink még azután is hagytak bennünket együtt fürdeni, amikor a nővérem már rendszeresen menstruált, a lepedőn visszamaradt nyomokból pedig jól látható volt, hogy én hol tartok a nemi érésben.
Nem volt ez szándékos, inkább csak nem figyeltek eléggé, vagy csak magukkal voltak elfoglalva, nem tudom...
Ránk ez katasztrofális hatással lett.
Nem, nem estünk egymásnak a fürdőben, hogy szexeljünk vagy ilyesmi.
Viszont nem volt tabu a másik teste, annak érintése.
Bár erdészházban éltünk volt minden.
Villany, víz, fürdőszoba.
Apa nagyon ügyesen és határozottan kijárt mindent az erdészetnél, amit meg nem tudtak biztosítani, azt saját maga megcsinálta.
Mivel egy darabig nem vágytunk testi érintésre, így ezekkel semmi baj nem volt, hogy egymást csutakoltuk le, hiszen amíg a vágy nincs meg, addig igazából nincs jelentősége ezeknek.
A "baj" később kezdődött.
Gréti 16 volt akkor, én pedig 14.
Fürdés után voltunk már, amikor megérkezett a szokásosnál is nagyobb nyári vihar, ami csavargatta, recsegtette körülöttünk a fákat a villámok csapkodtak, olyan égzengés volt, amit ritkán lehetett hallani, még így az erdőben is.
Anyáék nem voltak otthon, valami buli volt az erdőgazdaságnál, csak hajnalra voltak várhatóak.
Gréti alapvetően félt a viharoktól, de azért amikor apa és anya otthon voltak, tudott uralkodni magán.
Most azonban kénytelen kelletlen, szégyen ide, szégyen oda, az ágyamhoz csoszogott és megkérdezte:
- Ide fekhetek melléd? Nagyon félek.
- Persze, gyere csak - válaszoltam.
Tisztára remegett, ahogy bebújt a takaró alá (erdőn éjjel és hajnalban cudar hideg tud lenni még nyáron is).
Odabújt hozzám háttal, ahogy befeküdt az ágyamba.
Először azt gondoltam, hogy így elmúlik a feszültsége, lenyugszik, és alszunk, mint máskor is szépen, nyugodtan.
De nem. Annyira remegett, és bújt, hogy teljesen hozzám simult.
Viszont az állandó ficergésétől meg remegésétől, ahogy ott volt az ölemnél a hátsója, kezdett felállni a farkam.
Na itt éreztem először, hogy baj lehet a dolgoból.
Mert egész más, hogy álmodtam vele az első éjszakai ürítésnél (azóta többször is), és más a közelsége, még akkor is, ha egyébként együtt fürdünk nap mint nap.
Mert akkor nem ér hozzá a farkamhoz, meg egyébként is, évek óta megszokott az a látvány és a szituáció.
Próbáltam elhúzódni, de pont akkor vágott be a közelben többször is a villám, és reccsent akkorákat az ég, hogy automatikusan jött utánam a fenekével, hogy olyan közel tapadjon, amennyire csak lehet.
Persze nem szexet akart, egyszerűen csak félt.
Viszont nekem már meredten állt a farkam, és mivel kisgatyában aludtam, elő is tört a gatya szorításából.
Annyira akartam, hogy ne vegye észre, mert úgy gondoltam, hogy abból oltári nagy balhé kerekedett volna.
A jobb oldalunkon feküdtünk, fogta a bal kezem és áthúzta magán, mint valami biztonsági övet.
A nagy ficergés közben felcsúszott a pizsama felsője, szabadon maradt a hasa, és erre a meleg testre húzta oda a kezem.
Gyakorlatilag magához "láncolt".
A vihar, ha minimálisan is, de csendesedni látszott, Gréti azonban nem mozdult az ágyamból.
A farkam pedig nem akart lankadni egy kicsit sem.
Addig addig, hogy hozzáértem vele Gréti combjához a feneke alatt.
Mélyet sóhajtottam és önkéntelenül is megsimogattam a hasát, a meleg bőrét.
Nem tudom mit érzékelt, az egészből, de én nem mozdultam, mert nem akartam, hogy azt gondolja, direkt csinálom. Abban reménykedtem, hogy elalszik, vagy nem veszi észre, vagy nem tudom.
De nem aludt, hanem még jobban elkezdett mocorogni egészen addig, míg a merev farkam teljesen odakerült a puncijához, csak a bugyi választotta el tőlem. Akkor megállt egy pillanatra, de aztán újra elkezdte a mozgolódást, nekem úgy tűnt, hogy immár szándékosan.
Úgy is volt. Úgy teszegette a fenekét, hogy a farkam közvetlenül a bugyija széléhez került a puncija bejáratánál,
Na ekkor már nehezen fogtam vissza magam, de még kibírtam.
De csak egy pillanatig, mert ösztönosen mozdultam én is előbbre egy picit, így a farkam eltolta az átázott bugyit, és a makkom beszaladt a nedves, meleg punciba.
Gréti nyögött egyet, én is mélyet sóhajtottam újra.
A kezemet feljebb csúsztattam a hasán és megmarkoltam kőkemény tini melleit, és belepusziltam a meleg nyakába.
Nyöszörgött egy kicsit a kéjtől. Én is teljesen odáig voltam.
Nem volt természetellenes érzés, mert bár bűn volt, amit tettünk, vagy szerettünk volna tenni egymással, de mégis olyan közel éreztük máskor is magunkat a másikhoz, annyit láttuk a másik testét, mint valami házaspár. Nem volt idegen a másik teste, jóllehet sosem érintettük meg egymást intim részeken ezidáig.
Nem is igazán tudtuk, hogy mit kell ilyenkor csinálni.
Ösztönösen aprókat mozdultunk, hogy a farkam minél jobban becsússzon Gréti puncijába.
Ez nekem természetesen hihetetlen kéjt okozott, de ugyanezt érezhette ő is, hiszen nem húzódott el, hanem aprókat mozdult, sőt most már ritmusosan mozgatta az alsó fertályát, de csak nagyon aprókat húzva, tolva magát rajtam.
Egész benne voltam már, amikor apró feszülést éreztem.
Ő is megállít egy pillanatra, de a kéj, amit addig érzett, arra késztette, hogy kicsit erősebben próbáljon mozdulni. Ezzel a mozdulattal gyakorlatilag át is szakadt a szűzhártyája, amit apró, fájdalmas sikoly követett.
Én megdermedtem, mer nem tudtam mi volt a baj. Így feküdtünk néhány pillanatig, én tövig benne voltam már a nővéremben. Ő lassan elkezdett újra mozogni, egyre vadabbul. Én a melleit markolásztam, és csókoltam a nyakát, vállát, ahogy csak értem.
Gréti hirtelen nagyokat nyögött, elakadt a lélegzete.
Én ismét lemeredtem, mert nem tudtam mi van.
-Jaj, ez nagyon jó - suttogta. Mozogj te is - kérlelt halkan.
Ismét ösztönös mozdulatok jöttek valahonnan, a fajfenntartásért felelős gének parancsát követve.
Felkönyököltem, hogy szabadabban mozoghassak, és elkezdtem a párzó mozdulatsort, amit annyiszor láttam már őzeknél, vaddisznóknál, és a legkülönfélébb állatnál.
Ők is annak az ösztönnek engedelmeskedtek, aminek most én is, mi is.
A nővérem hangosan nyögött, majd felkiáltott:
-Csináld, csináld, ne hagyd abba kérlek, óóóóó......!!!!!
És görcsbe rándult a teste többször is.
Nekem is jött a maszturbálások során megismert jó érzés, de most sokkal intenzívebben, sokkal elemibb erővel tört rám a vég.
Nagyokat nyögtem én is, ahogyan teleélveztem a nővérem szőrös punciját a félretolt bugyi mellett.
Magamhoz szorítottam őt közben, és vadul markolásztam a melleit.
Lassan elcsendesedtünk. Hosszú percekig feküdtünk egymás mellett.
A farkam végül összetöpörödött és kicsúszott Gréti puncijából, utat engedve az ondónak, amit nem rég lövelltem belé.
Ráfolyt a bugyijára, a combjára, arról pedig az ágyra, a lepedőre.
Kikászálódtam az ágyból, felkapcsoltam a villanyt.
A lepedő csupa véres ondó volt, hiszen Gréti az imént vesztette el a szüzességét - általam.
Hagyd, mindjárt kiöblítem belőle, szólt rám, miközben a lepedő még használható részével kitörölte magát alul.
- Nem leszel terhes? - kéreztem.
- Nem hiszem - válaszolta. Most múlt el a szokásos vérzésem pár napja. Anya azt mondta, amikor felvilágosított egy-két éve, hogy ilyenkor nem lehet még teherbe esni. De biztos, ami biztos, citromlével vagy almaecettel azért érdemes beöntést csinálni, ha nem akar az ember gyereket. Anya azt mondta, inkább csípjen fél órát, meg fájjon a pisilés egy napig, de még mindig jobb mint tucatnyi gyereket szülni és nevelni.
Meg azt is mondta, hogy ez megéri azt az élvezetet, amit a szex jelent.
Azt hiszem ebben igazat kell adjak neki - fejezte be Gréti mosolyogva a rögtönzött biológia órát.
Én is egyet kell értsek ezzel - gondoltam. Bár nem nekem csíp majd, de az érzés tényleg fantasztikus volt.
Gréti leterített egy száraz törölközőt az ágyra, arra a megviselt lepedőt, majd megint egy törölköző következett.
-Gyere be a fürdőbe - szólt határozottan.
Szó nélkül, engedelmesen követtem a nővérem.

A fürdőben semmi újat nem láttam, ami teddig ne láttam volna.
Gréti meztelen testét.
Három ordító különbség mégis volt.
Időközben lefeküdtem a nővéremmel.
Én vettem el a szüzességét.
Most nem csak egymás hátát csutakoltuk le, hanem ahol eddig soha nem értünk egymáshoz, ott is.
Ő alaposan megmost a farkam, amitől kezdett új erő térni a szerszámomba.
Én is odanyúltam a puncijához és alaposan megmostam, miután ő a forró zuhannyal adott kegyelemdöfést a spermáimnak, ami még eddig nem folyt volna ki belőle.
Megtöröltük egymást, jó szárazra, majd zsupsz, vissza az ágyba.

A forró fürdő és a meleg törölköző után egyikünk sem vacogott már.
Gréti hanyatt lökött az ágyon, és kezelésbe vette a farkam.
Máig elemi erővel tör rám ezen első emlékek egyike, ahogy megéreztem a puha meleg száját a farkamon.
Persze semmi erő nem volt még a farkamban, így gyakorlatilag az egészet be tudta venni egy falatra,
Szopta csócsálta egy darabig, de minden egyes szívás hatására nagyobb lett a szerszámom, egyre ágaskodóbb. Amikor már kőkemény voltam, megfogta, mint valami botot, félrehajtotta, és a zacsimat is kezelésbe vette. Ott ahol a zacsi összeforrt, a mértani közepén, módszeresen végignyalogatta, amitől úgy éreztem, hogy menten elájulok, annyira jólesett.
Pár percig révülten élveztem ezt a helyzetet, utána viszont én fordítottam őt hanyatt.

Fölé hajoltam, és szájon csókoltam.
Soha nem csókoltam még meg senkit eddig, így nagyon izgató és felkavaró érzés volt. Ahogy fölötte voltam, a farkam hozzá-hozzá ért a puncijához, amitől felsóhajtott, és elkezdte emelgetni a csípőjét, hogy ne csak hozzá érjek, hanem toljam is belé. De ilyen könnyen nem "úszta meg".
Látván a vágyakozását, lejjebb csúsztam és elkezdtem habzsolni a melleit. A mellbimbói úgy álltak, mint a cövek. Finoman szívtam, szoptam, nyaltam, faltam. Majd egyre erősebben. Amikor már nagyon lehetett érezni, hogy teljesen odavan, még lejjebb csúsztam és megérkeztem a szentély bejáratához. Igazából foglamam sem volt, hogy mit kellett csinálni. Próbáltam az ösztöneimre hagyatkozni, illetve Gréti reakcióira.
Amikor belenyomta az arcomba a punciját, amikor emelgette, löködte a csípőjét, tudtam, hogy jó neki. Amikor elhúzta, valószínű nem volt annyira jó, amikor semmit nem csinált, akkor se túl jó, se túl rossz nem lehetett. Még most is mosolygok magamban, hogy ez mennyire nem természetes megoldás volt a részemről, de valahogy el kellett indulni a tanulás útján.
Mentségemre legyen mondva, hogy jó tanuló voltam.
Ezen a területen mindenképp.
Nyaltam mint a kiskutya, nyaltam bő nyállal, megettem, volt, hogy csak a nyelvem hegyével szánkáztam körbe körbe a punciján, vagy éppen belül. Legnagyobb felfedezésem az volt, amikor kiderült, hogy mennyire sokat jelent neki, amikor egyszerre érzi a nyelvemet, a számat és az ujjaimat.
Pár perc után ezt a reakcióit figyelve, teljes összhangra tudtam hozni, úgy, hogy a hatás nem is maradt el. Gréti anyura ütött, sőt túl is szárnyalta. Dobálta magát, nyögött, szinte kiabált.
Persze ezzel engem is felizgatott, illetve izgalomban tartott.
Egyszer csak éreztem, és hallottam is, hogy megint végighullámzott rajta a korábbi görcs, és nagyot sikított többször is. Gondoltam, most vagy soha. Ha fáj is neki kicsit a szüzessége nem sokkal előbbi elvesztése miatti seb, hát most nem fog rá figyelni az tuti.
Odatérdeltem a lábai közé, és tövig nyomtam belé a farkamat. Nekem ez földöntúli élményt okozott, de fokozta az ő gyönyörét is. Alig tudott pár szót kinyögni, azt is szinte artikulálatlanul, hörögve, hogy nyomjam még, ne hagyjam abba, gyerünk, miközben a kezeivel megfogta a fenekem, és húzott, tolt magába. Itt már bennem is az ösztönök dolgoztak. Csak a kéjre figyeltem, arra, ahogyan a mélyről megállíthatatlanul jött a gyönyör. Elborult minden. Izzadtan, zihálva toltam magam a nővérem puncijába. Úgy basztam, mintha soha többé nem lehetne, miközben hallottam az ő hálás nyögéseit is. Azután felrobbant a világ. A tudatom beszűkült és csak a gyönyör maradt. Én sem bírtam csendben maradni. Éreztem, hogy újra telepumpálom drága Grétim punciját forró ondóval. Azt hittem sosem lesz vége, csak jött, csak jött, majd egyszer csak vége lett, és a szárnyalásból egy összeomló fekete lyuk súlyával dőltem rá a nővéremre. Így maradtunk pár percig, majd egy kicsit oldalt fordultunk. Ismét olyan hosszan voltunk egymás karjaiban, hogy a pöcsöm összezsugorodott annyira, hogy magától kicsúszott a nővérem sunájából, egyúttal utat engedve a spermának, ami végigfolyt a combja belsején, a leterített törölközőre.

Így aludtunk el. Szerencsére megébredtünk mielőtt a szülők hazajöttek.
Gréti nem lett terhes, pedig egy ideig nagyon tartottunk tőle, igaz, egy csomó almaecetet öntött a puncijába ébredés után. Csípte is neki rendesen, de ugye inkább ez, mint a baba...
Így vette hát kezdetét elferdülésünk kanyargós története.

2014. szeptember 1., hétfő

Mert a legjobb történeteket az Élet írja... - Hírességek, celebek kiszivárgott, feltört iCloud fotóinak letöltése

Jennifer Lawrence, Kate Upton, Ariana Grande, Kirsten Dunst, McKayla Maroney, Lea Michele, Selena Gomez és még sokan mások...

A linkelt Youtube videó kommentjeiben találhatóak a letöltési linkek vagy oldalak a képekkel:

https://www.youtube.com/watch?v=gmYRZTmB-UI


A történet, ha valaki még nem ismerné:
!!444!!! - Globális merevedés: kiszivárgott topsunáktól őrül meg a világ
Velvet - Jennifer Lawrence imádja magát pucéron fotózni
Offline - Rengeteg híresség meztelen fotói kerültek fel a netre pár perc alatt!
Let me Google for you: katt

Csúnya nő nincs, csak kevés ital...

Igen, a címben szereplő mondást előszeretettel szokták emlegetni a pasik.
Kétségtelen, hogy vannak olyan nők, csajok, akik nem az eseteink, de talán még "a lyuk az lyuk" alapon a legtöbbünk bevállalná.
Ha nem is állandóra, de néhány numerára mindenképp.
Vannak azután a csúnyák, kövérek, kinek mi az, ami nem tetszik egy nőben (mert lehet, hogy valaki pont a kövéreket szereti, vagy a csontvázakat épp).
És vannak a tényleg igénytelen, gusztustalan, ápolatlan példányok, akiket bottal se...
Persze biztosan lenne az az idő egy lakatlan szigeten, ami után már tényleg minden mindegy lenne, de most nem erről volt szó.
Inkább a másodikhoz áll közelebb az eset, amire máig nem vagyok büszke...

Volt egy kolléganő, aki tényleg nem volt egy épületes látvány, de az még hagyján, mert ehhez elég elviselhetetlen természet is társult.
Kancsal volt, szemüveges, és csontos. Szinte látszottak a bordái. Nem nagyon volt feneke sem, viszont valami fura módon a melle nem volt lapos.
Mondjuk szép sem, mert amolyan ormótlan, a sovány testre nem igazán illő, és kicsit lógós.
Keze, lába hosszú, vékony, semmi formás izom, vagy legalább zsír...
Valószínű ezt a látványt akarta kompenzálni valami egészen fura elgondolástól vezérelve egy rámenős, nagyon akaratos stílussal, amitől azután mindenki úgy kerülte, mint a pestist.
Főleg a pasik.
Nyilván munkakapcsolatot fent kellett tartani, de kb. erre szorítkozott vele mindenki.
Én is.

Egyszer úgy hozta a sors, hogy túlórázni kellett, és nekem, valamint neki volt a legtöbb elmaradásunk.
Már mindenki lelépett, csak ő maradt, és én.
Nagyon nem örültem neki, inkább valami átlagos, de legalább kedves kolleginával túlóráztam volna.
Ha nem is lett volna kufirc, de legalább jó hangulat, ami most nem volt.
A magam részéről végeztem a feladattal.
Felálltam, nyújtóztam egyet, odasétáltam az automatához.
Fáradt voltam, éhes, szomjas, de még az automata is ki lett fosztva a hosszú munkanap miatt, így hiába próbálkoztam, hogy legalább egy csokit toljak az éhségre.
-Gyere igyunk egyet erre a szörnyű napra. - szólt oda nekem Erzsi.
Most valahogy nem éreztem azt a zsigeri borzongást, mint máskor, ha hozzám szólt.
De miért? Ja, mert most váratlanul tök kedvesen szólt. Így még nem is hallottam beszélni.
Ez lehetett az oka, hogy az első pohár vodkát elfogadtam tőle.
Mondjuk nem szeretem annyira a vodkát, de most olyan fáradt voltam, hogy majdnem mindegy volt.
Az ivóvizes rendszert egész héten javították, nem volt vizünk, csak palackos, de mostanra már a mentes teljesen elfogyott, felitták a túlórázó munkatársak.
Csak szénsavas maradt. De addigra olyan szomjas voltam, hogy muszáj volt inni.
Csak hülye voltam, és nem gondolkodtam, hogy üres gyomorra, vodkára ez azért meredek lesz.
Rendesen fejbe nyomott, muszáj volt lezöttyennem Erzsi elé, az asztal túloldalára.
Most vettem észre, hogy (mi a fene?!) a széke mögött ott volt két karton bontatlan mentes víz, de nekem már késő volt.
-Kérsz még egy pohárral? - kérdezte, miközben megemelte a vodkás üveget.
-Persze - válaszoltam. Pontosabban nem én, mert én azt mondtam volna, hogy dehogy kell több, így is totál kiütött a rögtönzött "fény", de helyettem a vodka-bubis víz páros azt mondta, hogy "Persze, jöhet még egy".
Erzsi öntött is, nem keveset.
Teleborította a vizespoharat előttem.
Én gépiesen nyúltam a pohár után és ittam, mint a vizet.
Erzsi kérdezett valamit, én válaszoltam is, de magam sem értettem, amit mondtam, úgy el volt kenődve a beszédem.
-Gyere menjünk haza. Segítek, látom teljesen eláztál.
Valami köszönömöt motyogtam, és éreztem, hogy meglepően erősen felsegített. Volt benne erő, bár ennek semmi nyoma nem látszott a testén.
Ekkortól csak részlegesen emlékszem dolgokra.
Lift, autó, az ő autója.
Beültetett (itt teljes filmszakadás egy darabig).
Lépcsőház.
Lakás. Nem az én lakásom.
Ágy.
Filmszakadás.
Valami vizes és hideg (törölköző?).
Kávé illat, íz.
Valamelyest kitisztult tőle a fejem.
Persze messze nem volt tökéletes.
Csak a látásom, hallásom tért vissza, valamint az érzékelésem, de beszélni, mozdulni nem nagyon bírtam.

Azt álmodtam egy pillanatra, hogy egy gyönyörű nő nyalogatja a golyóimat, majd a meleg szájába veszi a petyhüdt, de a kezelés hatására egyre fickósabbá váló farkamat.
Azután felébredtem. Minden stimmelt, csak épp Erzsivé vált a gyönyörű nő.
Tiltakozni akartam, de nem jött ki hang a torkomon, pontosabban érthető, értékelhető eredménye nem volt a megszólalásomnak.
Erzsi rám nézett a kancsal szemével, mosolygott és újult erővel kezdte szopni a farkam.
Dühös voltam.
Nem rá, hanem magamra.
Mert élveztem.
De hogy a fenébe, hogy ettől a ronda hárpiától jólesik ez az egész?
Nem értettem, de a pia a fejemben, valamint Erzsike (igen, egyre inkább kedvessé vált előttem, mert baromi jól szopott) ténykedése törölt minden utálatot.
Felébredt bennem a vágy, az ösztön, a dugni akarás.
Ő már nem ronda volt többé, hanem szép, aranyos, akinek hálás az ember, hogy így kényezteti.
Nem is tudtam tartani magam tovább, felnyögtem, és átadtam magam az élvezeteknek.
Odanyúltam, megfogdostam a melleit, majd amikor feljebb csúszott az ágyon és elértem, a punciját is megmarkolásztam.
Most ő is felnyögött.
Lerántotta rólam a gatyát, ő levette a bugyiját, és mindent.
Most valahogy nem látszott olyan csontosnak, inkább szépnek...
69-ben fölém térdelt, és tovább szopta a farkam, miközben a simára borotvált punciját odatolta az arcom elé.
Jó illata volt, tipikus frissen mosott punci illat.
Elkezdtem nyalni, bár a fejemet kissé nehezen emeltem.
Betoltam egy párnát a fejem alá, így már sokkal kényelmesebb volt.
Hallottam, ahogy hangosan élvezi a nyalást.
Probáltam az ujjaimat is használni, amennyire a póz engedte.
Most megfordult, és azzal az elemi erővel, mint amit az irodában éreztem, felhúzott ülő helyzetbe, hátamat nekitámasztotta a falnak, és rám ült, szembe velem.
Felnyársalta magát egy pillanat alatt.
Forró, lucskos volt már a puncija, nagyon kellemes érzés volt, ahogy körbevette a merev farkamat.
Szűk volt, rettentően szűk. Egy idő után el is fogyott a kenőanyag, de nem jött zavarba.
Konkrétan egy tubus síkosítót nyomott a farkamra, meg magába is.
Na így már elhárult minden akadály.
Újult erővel nyársalta fel magát velem.
Éreztem, hogy a farkam utat tör magának, ahogy behatol a szűk lyukba.
Már majdnem úgy szorított, mintha a fenekét dugtam volna.
Ilyen szűk csajjal még nem dugtam életemben.
Erzsike hangosan zihált, nyögött, kiáltott is néha.
Ezzel persze engem is még jobban felajzott.
Ott himbálóztak előttem a korábban ormótlannak, de most hatalmasnak és tökéletesnek, és nagyon ízletesnek tűnő mellek.
Rá is buktam. Hol egyiket szívtam, hol a másikat, hol a két kezemmel összenyomva annyira, hogy a hét bimbóudvar egymás mellett legyen - mindkettőt.
Ez utóbbi produkcióm nagy hatást váltott ki belőle, miközben folyamatosan mozgott.
Olyan mélyen zihált, hogy azt hittem rosszul lesz, de egyúttal el is indította mélyen az ágyékomban a lávát fölfelé.
Még néhánymozdulat, még néhány szívás, nyalás a tejfehér mellekből, és végighullámzott a testén az elemi erejű orgazmus.
Ha lehet, a szűk puncija most még jobban rászívódott a farkamra, ahogy fejő mozdulatokkal masszírozta a hüvelye kőkemény férfiasságomat az orgazmusa közben.
De én sem birtam tovább.
Mély hörrenés után akkorát élveztem, hogy azt hittem a golyóim kiszakadnak a helyükből.
Úgy nyomták ki a forró ondót egyenesen Erzsi méhéig, mintha valami szupervulkán tört volna ki.
Egy, kettő, három, négy, számoltam volna, hogy hány löket jött, de nem tudtam, mert csak az élvezetre koncentráltam.
Ő addig mozgott rajtam, míg érezte az összehúzódásaimat.
Végül rám rogyott, és csend lett..
Pár percig így maradtunk, majd leszállt rólam, papírzsepit nyomott a lába közé, és kiszalad a fürdőbe.
Én újfent elbóbiskoltam.
Arra ébredtem, hogy odatartja elém a vizespoharat, és azt mondja:
-Igyál, nehogy kiszáradj itt nekem.
Ittam is, de csak a végén érzékeltem, hogy ez megint vodka volt.
Csodálkozni se volt időm, mert a gyomrom még mindig üres volt, így pillanatok alatt fejbe vágott megint.
A következő pohárnál már nem volt erőm tiltakozni.
Szépen távolodott minden hang és fény, miközben ő szárazra törölte a farkam, majd felöltöztetett.
Ezután megint csak képek.
Lépcsőház, autó.
Filmszakadás.
Lépcsőház.
Jé, ez az enyém...
Kulcs csörgés.
Lakás.
Ágyam.
Vetkőzés.
Paplan.
Sötétség...

Másnap szombat volt.
Irtózatos fejfájással ébredtem.
Nem emlékeztem először semmire, csak az automatára, majd a kérdésre, hogy kérek-e egy pohárral, illetve arra is, hogy az rendesen megütött.
A többiben nem voltam biztos.
Felhívtam Erzsit, aki a szokásos utálatos stílusban beszélt velem, és jól kiosztott, hogy ha nem bírom, ne igyak.
Neki kellett hazahoznia a túlórát követően, megköszönhetném.
Meg is köszöntem.
Ezek szerint álom lett volna?
Visszadőltem aludni.
A hétvégét purgálódással töltöttem.
Biztos voltam benne, hogy nem álom volt, de bizonyítékom nem volt semmire.
Panaszkodni meg nyilván nem fogok senkinek.
Mit mondjak?
Hogy a rút kiskacsa leitatott, azután gyönyörű hattyúnak láttam, akkorát keféltem vele, mint életemben csak kevésszer, utána visszaváltozott ismét boszorkánnyá?
Hát nem.
Inkább megtartottam magamnak.
Mostanáig.
Mert valahol azért ki kell adni a történteket.
Mint Karinthy:
"Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek."
(...)

2014. augusztus 21., csütörtök

Szilánkok 6. - Ébenfekete és elefántcsont, avagy néger farok fehér feleségben

Jópár hete, sőt majd' két hónapja volt már, hogy a feleségem nem akart ágyba bújni velem.
Jobb híján a közeli, felkapott sörözőben üldögéltem és arra lettem figyelmes, hogy egy hatalmas néger fickó lépett be a helyiségbe.
Igazi atléta termetű óriás. Pont úgy jött ki a lépés, hogy a mellettem levő székre zöttyent le a bárpultnál.
Kis idő elteltével már beszélgettünk is, mindenféléről, természetesen angolul.
Olyan természtességgel váltottunk egyik témából a másikba, mintha csak régi ismerősök lennénk.
Feljött persze a szex téma is.
Nem akartam mgosztani vele az életemnek ezeket az információit, de annyira fesztelenül lehetett vele dumálni, hogy a végén kibukott belőlem az aktuális keserűség.
Kajánul elvigyorodott, és félreérthetetlenül jelezte, hogy a feleségem bizony nem tudna ellenállni neki.
Ákár még úgy is hogy a szemem láttára dönti meg a nejem.
Na - gondoltam magamban - azt te csak hiszed barátom, mivel a feleségem pont, hogy két dologtól irtózik igazán. Az egyik, hogy mások előtt csináljuk, vagy akár ő szeretkezzen valakivel úgy, hogy én is ott vagyok (korábban volt már ez téma közöttünk, ezért is voltam biztos a nemleges válaszban).
A másik, hogy egy néger fickóval tuti nem fekszik le.
Alapból csak fehérekkel tudta Detti elképzelni a szexet.
Nem volt rasszista, de majdhogynem irtózott még a gondolattól is, hogy hozzáérjen egy feketéhez, pláne, hogy egy fekete őhozzá.
Mondtam is Darennek, hogy "..öregem, ebben akkorát tévedsz, mint ide New York".
A két infót persze nem osztottam meg vele, mert sejtettem, hogy mit fog felajánlani.
Úgy is lett.
- Fogadjunk. - mondta.
Ha sikerül neki, akkor én hívom meg őt minden nap egy sörre itt egy hónapon át, ha nem sikerül, akkor ő engem.
Ennél kellemesebb tétje nem is lehetett volna a dolognak, akárki veszít is, mindketten jól járunk a végén...:)
Mivel a múltkori tini fiús szexet is én hoztam össze Dettinek, így most is tudtam minden lépéséről.
Tudtam azt is, hogy másnap délután ötre beszélte meg épp az egyik kollégájával, hogy az "albérletben" töltsenek együtt pár felejthetetlen órát.
Meg is beszéltük Darennel, hogy négyre ott találkozunk.
Megadtam a pontos címet, telefonszámot cseréltünk, majd mindenki ment a dolgára.
Én gyorsan felugrottam az "albérletbe" és kikapcsoltam a csengőt, hogy amikor megérkezik Detti kollégája, ne lehessen tudni, hogy megjött..
Az ajtó kívülről párnázott volt, tehát a kopogás is reménytelen próbálkozás lesz majd, és ki sem hallatszik semmi bentről.

Másnap a ház előtt futottunk össze a megbeszéltek szerint, majd felmentünk a lakásba. Tudtam, hogy Detti hamarosan érkezik, ezért nagyon kíváncsi voltam a fejleményekre.
Berni meg is jött negyed öt tájban, ilyenkor még szeret elidőzni egy kicsit, megejteni az utolsó simításokat a randi előtt.
Nagy volt a meglepetés.
- Hát ti? - kérdezte.
Bemutattam neki Darent.
Bernadett is jól beszél angolul, így a megértéssel nem volt probléma.
Lehet, hogy kivenné az albérletet, amit most megnézne alaposabban - lódított egy nagyot Daren, magyarázatul arra, hogy mit is keresünk mi ott.
- Én erről nem is tudtam. - szólt mosolyogva Detti, miközben rám nézett, de a mosoly mögött a szeméből oylan indulatok törtek elő, hogy megbizseregtem. Rég láttam már ennyire élőnek, érzelemmel telve őt.
Persze nem adta ki magát.
Leült a kanapé egyik, míg Daren a másik oldalára, én pedig szembe velük, egy fotelben helyezkedtem el.
Daren hozta a szokásos formáját, nem volt vele nehéz beszélgetnie Dettinek sem.
Függetlenül a kellemes társalgástól, azért fél öt után már jól láthatóan feszengett Detti, mert lassan megérkezett a várva várt lovagja.
Igaz, hogy közel két hónapja nem bújt velem ágyba, de mással sem.
Így ő is ki volt már éhezve egy jóleső kufircra, ami most kútba esni látszott.
Hogy megnehezítsem Daren dolgát, hirtelen ötlettől vezérelve elmondtam Dettinek a tegnapi napot a sörözőből, természetesen a fő témával együtt.
Daren kacsintott felém egyet, hogy érti a szándékot, de nincs gond.
Bernike persze szikrát sem kapott, úgy ledermedt a hallottaktól, valamint attól, hogy látta, előbányászok egy kamerét a táskámból.
- Te megőrültél! - sziszegte felém, most már komoly indulattal.
El is szakadt nála  cérna, és nem fogta vissza magát.
- Tudod, hogy még a gondolatától is irtózom annak, hogy egy néger pasi hozzám érjen. Mit akarsz azzal a kamerával? Még ha egy fehér fickó lenne itt, és beadnám a derekam, akkor se videózhatnál, tudod jól.
Tudod mennyire szégyellném magam előtted. Az életben nem tudnék felengedni, nemhogy elélvezni - szakadt ki belőle. Pláne nem egy ilyen négerrel...!
Detti helyes kis miniszoknyában volt combfixszel, felül pedig fehér inggel, ami jól szét volt gombolva, szabad utat engedve a kíváncsi, kéjsóvár tekinteteknek.
Daren provokatív módon rátette hatalmas fekete kézfejét Detti térdére, aki tényleg ösztönösen undorodva húzódott hátra, és egy mozdulattal söpörte le a kezet a combjáról.
Mindketten csodálkozva néztünk Darenre, aki menet közben valami extra hosszú, vagy 15 centis vékony barna cigit vett elő, és egy öngyújtót mellé.
Dettivel abban nagyon egy véleményen voltunk, hogy irtóztunk a cigaretta fústtől.
Detti szólalt meg először.
- Nehogy rá merjen gyújtani! Mégis mit képzel?
De már elkésett. Daren mélyett szívott a barna, vékony cigibe, aminek a vége ettől felizzott, majd a füstöt nagy sóhajtással egyenesen Bernike arcába fújta.

- Mi a...? - akarta kérdezni felháborodva Detti, de kb. ennyi jött ki belőle, majd elakadt a szava.
Ettől meg az én lélegzetem is.
Mármint attól, amit láttam.
Detti sóhajtott egyet, miután önkéntelenül is belélegezte a ráfújt füstöt.
A haragja elszállt, a kezeit az ölébe ejtette, és elrévedt a semmibe.
- Ja így könnyű. -gondoltam magamban. Füves cigivel én is tudnám ugyanezt.
Daren, mintha csak tudta volna mire gondolok, rám is fújt egy adaggal.
Nem volt cigaretta füst szaga, sőt semmilyen szaga nem volt.
Bár én is belélegeztem, mert tök váratlanul ért, hogy én is kaptam egy adagot, de rám semmilyen hatással nem volt. Se szomorú, se vidám, se izgatott, se semmilyen érzés nem vett rajtam erőt.
Felszaladt a szemöldököm a kíváncsiságtól.
Daren most újra Detti combjára tette a kezét, de most egész benyúlt a szoknyája alá a hatalmas tenyerével.
Bár az összes kamera rögzített mindent, mióta a lakásba léptünk, most gyorsan elindítottam azt is, ami a kezmben volt, hogy később újra meg újra átélhessem ezt az izgató döbbenetet.
Detti, nemhogy elhessegette a kezet, hanem mélyet sóhajtva ösztönösen széjjelebb tárta a lábait.
Egyből felállt a farkam a látványra.
Daren keze akadálytalanul tört utat Detti combja között, majd erőteljesen alányúlt a feleségemnek, tenyerébe tartva a punciját a bugyija alatt, és finoman megszorította.
Detti akkorát nyögött, amilyet még nem hallottam tőle.
Daren elővett egy tégelyt, kent belőle a cigi végére, majd bedugta Detti szájába, aki úgy szívta, mintha csak világ életében dohányzott volna. Közben mintha csak valami cukormáz lenne, lenyalogatta róla azt az ismeretlen eredetű krémet.
A fekete ember odanyújtotta nekem is a krémet, hogy ízleljem meg.
- Pasikra nem hat. -mondta.
És tényleg nem.
Se íze, se bűze.
A nejem viszont kész volt tőle...
Berni lejjebb csúszott a kanapén, vállait és fejét a karfa részre támasztva.
Daren feltolta rajta a miniszoknyát, egy mozdulattal lehúzta az apró bugyit, majd rábukott a feleségem pinájára.
Úgy ette, nyalta-falta, mintha tényleg éhes lenne és meg akarná azt enni.
Detti kész volt teljesen a gyönyörtől. Hangosan nyögött, sóhajtozott, miközben mohón szívta a cigit is, ami végül elfogyott teljesen.
Amikor ezt Daren észrevette, abbahagyta a nyalást, feltérdelt a kanapén és várt.
Nem kellett sokáig várnia.
Bernadett felült, és mohón kicsatolta a nadrágszíját, megfogta a hatalmas dákót és lehúzta róla a boxer alsót.
Pornófilmben már láttam ekkora néger farkat, de élőben még soha...
Detti elkezdte masszírozni Daren golyóit, majd alá is bukott, jó alaposan körbenyalva őket, végül bevette a szájába a hatalmas fekete szörnyet.
Majd szétrepedt Detti állkapcsa, de úgy rászívta magát Daren farkára, mint ahogy az anakonda nyeli el nálánál jóval nagyobb áldozatait.
Cuppogott rendesen. Leeresztette a torkán, amíg csak bírta, sőt még annál tovább is.
Daren is élvezte a mókát, de nem hagyott esélyt Dettinek, hogy alább hagyjon a kéj, amit érez, így olyan könnyedén felemelte, majd hanyatt fektette Bernit a kanapén, mintha csak szalmából lett volna.
Pillanatok alatt kigombolt még két gombot Detti blúzán, kiszabadította a feleségem melleit a melltartóból, majd elkezdte szívni a mellét. Cumizott, mint a csecsemők.
Detti most is nyögött, sőt, fel is sikoltott néha.
Daren feltérdelt, és következett az, amit délelőtt Berni álmában sem gondolt volna, igaz, én sem.
Daren odatette Detti puncijához a szörnyű nagy fekete farkát, és elkezdte betolni.
Detti elég szűk volt, de valamitől, lehet a cigi meg rákent kenőcs hatására úgy csucsogott a puncija, hogy nem volt kérdés, belé tudja-e nyomni Daren a farkát vagy sem.
Ugy nyomult bele Detti rószaszín, szűk kis puncijába a fekete farok, mintha odatervezték volna.
Eközben Detti már kiabált a gyönyörtől. Odanyúlt Daren fenekéhez, és magába húzta teljesen, tövig.
Fogalmam nem volt, hova fér el a nejemben egy ekkora farok, de láthatóan nem fájt neki, sőt ellenkezőleg.
Daren kihúzta, majd újra betolta, ki-be, ki-be, mint valami 424-es gőzmozdony dugattyúi.
Detti puncija engedelmesen megadta magát és szétnyílt a tolásoknál, miközben hálás nyögésekkel fogadta a törődést.
A fekete férfi most megint felkapta Bernit, térdre fordította.
Hátulról, kutya pózban is bevezette a hatalmas ébenfekete dákót a mostanra már jól megdolgozott, automatikusan szétnyíló rózsaszín punciba.
Őrületes látvány volt a hófehér testbe behatoló fekete tömeg.
Detti úgy ahogy volt térdelt előtte. Felhajtott szoknyában, félig kigombolt, ingben, a le nem vett melltartó fölött himbálódzó tejfehér mellekkel.
Nagyokat nyögött válaszul a fekete farok rohamaira, és a mellei is engedelmes himbálózásokkal reagáltak a tolásokra.
Daren csak a fejével intett, hogy álljak a feleségem elé.
Mondani akartam, hogy Detti engem csak szökőévente egyszer hajlandó leszopni, de a látottak alapján inkább nem szóltam egy szót sem, inkább vártam, mi fog történni.
Amint odaálltam Detti elé, csakúgy mint az előbb Darennél, az én övemet is kicsatolta, elővette a farkamat, és olyan elánnal kezdte el szívni, hogy azt hittem összeesek a gyönyörtől.
Lucsogva, cuppogva szívta ette a farkamat, néha fogazott is, de nem volt kellemetlen, sőt olyan ügyesen csinálta, mintha minden nap leszopna valakit, pedig tudtam hogy nem, mert elég jól ismertem a viselt dolgait.
Kezével masszírozta közben a golyóimat.
Már már azon voltam, hogy telerakom a száját, amikor Daren beleélvezett Detti szűk, de most igen lucskos pinájába. Jó hoszan élvezett, el sem mertem képzelni mennyire rakhatta teli a forró lyukat.
Amint Detti megérezte, hogy Daren elment, rajta is keresztül robogott a kéj, olyan erővel, mint az előbb említett hatalmas erejű mozdony a síneken.
Lahajtott fejjel sikított, akkorát élvezett. Miközben még tartott nála a kéj, Daren valami puha műanyag cuccot cuppantott be Detti puncijába, így nem folyt ki a mérhetetlenül soknak gondolt ondó, és intett, hogy menjek oda.
Láttam, hogy a korábbi tégelnyből most Detti fenéklyukához ken, a mutatóujját tövig be is tolta, és odabent is jól szétkente azt a valamit, majd mutatta, hogy tessék, szabad a pálya.
Nagy ritkán sikerült Dettit rávennem az anális szexre, de abba se volt soha köszönet.
Hát most kapva kaptam az alkalmon, odaálltam Detti fölé, a farkamat a fenekének nyomtam és némi ellenállással ugyan, de szinte akadálytalanul siklott a farkam tövig a feleségem fenekébe, aki ettől mintha megvadult volna, és nem pont az imént élvezett volna el, újra hangosakat nyögött.
Rám valami lila köd ereszkedett, toltam, húztam, nyomtam a farkam Detti tűzforró szűk ánuszába.
Ő a kezével alulról ösztönösen elkezdte masszírozni a csiklóját, és abban a pillanatban, amikor elkezdtem hangos nyögésekkel telepumpálni a fenekét a forró ondóval, ő újra elélvezett, legalább olyan zajos körülmények között, mint az imént.
Mivel hetek óta nem voltunk együtt, úgy éreztem, hogy több deci ondó jön ki belőlem, és mind belepumpáltam Berni szűk fenéklyukába.
Lassan csitult a gyönyör mindkettőnkben, de azután csak vége lett.
Lassan kihúztam a farkam a feleségem fenekéből és mámorosan néztem, ahogy a kis gyűrű kötelességtudóan összezáródik, magában tartva mindazt, amit az imént beléraktam.
Majd lerogytam az ágyra, mert nem maradt jártányi erőm se. Detti se nagyon mozdult.
Daren hozott egy törölközőt, majd Detti alá tette, Dettit ráfektette a mellkasánál a kanapé karfájára, a fenekét pedig lenyomta miközben Detti térdelt egy kis terpeszben.
Kihúzta a puha kis "dugót" a feleségem puncijából, majd elkezdte masszírozni a gerince mellett lefelé a feneke irányában fölül, alul pedig a hasa alatt nyomta finoman a méhe tájékán.
A punciból ömlött kifelé a fehér ondó, igazi krémes pite látvány volt.
De a masszírozás hatására a feneke is úgy ellazult, hogy kifolyt onnan is, amit én tettem bele.
Az életben nem láttam ilyet, még pornófilmben sem.
De mindent felvettem videóra, mert ez az egész valami hihetetlen volt a maga ős ellentmondásával, de hatalmas gyönyörökkel együtt.
Amikor kiürült a nejem puncija és feneke is, Daren gondosan áttörölte mindenhol, teljesen szárazra.
Felöltöztette, begombolta Bernit, majd oldalt fektette a kanapén, gyengéden párnát téve a feje alá, a törölközőt pedig betette egy nejlon táskába.
- Ezt lent majd kidobjuk. -mondta.
Én csak bólintottam helyeslően, és néztem, ahogyan betakarja a máris álomba szenderült Bernikét.
- Semmire nem fog emlékezni. Azt hiszi majd, csak elaludt itt, várva a lovagját, akiről meséltél. - mondta.
A csengőt visszakapcsoltam, bár nem hallottam, hogy kopogott vagy zörgött volna a kolléga, de ha hallom sem érdekelt volna, azt hiszem...:)
Lementünk, kidobtuk a csomagot, beültünk a  kocsmába.
Én fizettem, mint ahogy egy hónapon át az elvesztett fogadás miatt minden nap, de életemben nem örültem annyira elvesztett fogadásnak, mint akkor.
Detti tényleg nem emlékezett semmire, azt hitte elaludta a randit.
Én azóta százszor véginéztem az öszes kamera felvételeit, többször újra átélve a történteket, és elélvezve e látványtól, ahogyan az ébenfekete férfitest magáévá tette az elefántcsont fehérségű nőit, nem beszélve arról a gyönyörről, amit közben én is átélhettem.
Néha megéri veszíteni is...;)

2014. június 1., vasárnap

Milf történetek 5. - Lélegzetelállító szex egy tanító nénivel

45 pluszos nők. Szürke egér kategória, átsiklik rajtuk a tekinteted, ha egy irodában, vagy buszon, esetleg utcán látod őket.
Sosem akartak vagy tudtak kitűnni a környezetükből, pedig a maguk módján csinosak, ha az ember meglátja a bennük rejlő lehetőséget, hát megmozdul a fantáziája.
Ilyen idősen azok a nők, akik felnőtt környezetben mozognak, azért valamelyest indíttatva érzik magukat, hogy tartsák a trendet öltözködésben, ápoltságban, amennyire lehet, illetve a férfi kollégáknak is igyekeznek tetszeni, amennyire tőlük telik.

Ott vannak a tanárnők is, főleg, akik általános iskolában, alsó tagozatban tanítanak.
Ők nem igazán tudnak kitűnni a sok másik tanárnő között, maximum a tesi tanárnak igyekezhetnek tetszeni, ha férfi, de inkább annak se.
Ahogy több tucatszor mentem szívességből az egyik kis rokon gyerekért a közeli általános iskolába, volt alkalmam megfigyelni a 45-50 pluszos alsós tanár néniket.
Legtöbbjük végletesen elhízott, elengedte magát fizikálisan. Sokuk az elhízás után már a ruhatárával sem vergődött túl sokat. Kinyúlt pólók alatt a megnyúlt hatalmas mellek...
6-11 éves gyerekekkel körülvéve nap, mint nap minek, kinek kiöltözni?
Persze volt, aki nem adta fel. Ők ápoltak voltak, vékonyak, még ha egy ici-pici hurka a has tájékon ott is volt, de szinte láthatatlanul, igazából csak ha olyan tapadósabb felső volt rajtuk.
Ezek közül is volt egy, aki arcra sem volt elsőre igazán megragadó, de ha többször nézte az ember, hát ott volt az arc, a kor mögött a nő, aki nem tudta kihasználni a nőiességét korábban sem, most meg már…
Elképzeltem, ahogy mindig ilyen esetekben, hogy az ilyen csendes szürke verebek tudnak hatalmasakat szeretkezni, sikítani a gyönyörtől, pedig ha ránézel, ez elsőre eszedbe sem jut. Persze ez csak fantáziálgatás volt, ahogy napról napra lekísérte a kicsiket a földszintre délután négykor, és elköszönt tőlük, a kicsik meg tőle: víííííszoooooont láááááátááááásra!
Utána ment fel a lépcsőn, vissza a tanáriba, majd haza, gondolom a családjához.
Én meg vittem a kis rokont "haza" a nagyszüleihez, akik eljönni nem tudtak érte, de vigyázni tudtak rá, míg a szülők megérkeztek a munkából.

Eljött a szüret, majd az iskolai bál ideje, ahova a szülőket invitálták jótékonysági célból, hiszen a belépőjegyek túlárazottak voltak, de legalább az iskola ilyenkor némi extra bevételhez jutott.
Gondoltam egyet, vettem én is belépőt, hogy a következő péntek este ott lehessek a bálon. Hátha szebben felöltöznek a csinosabb tanár nénik, esetleg még lehetne is némelyiküknek csapni a szelet.
Eljött az ominózus péntek este, ott volt a bálon ő is, ahogy akkor megtudtam Eszter, hiszen így szólították a kollégái. Sürgött forgott, de nem láttam, hogy férj vagy élettárs vagy bármi hasonló szerepet betöltő hímnemű ott lett volna vele, akihez odamegy, puszit ad vagy ilyesmi.
Névre szóló kártyákkal voltak megjelölve a befizetések alapján a helyek. Sokan persze nem is jöttek el, mert csak jótékonykodni akartak, de nem vágytak a bálozásra...
Láttam, hogy a mellette levő helyre sem ült le senki, pedig már benne jártunk az estében.
Na, gondoltam, most vagy soha.
Mivel alig ment addig a helyére, észrevétlenül kicseréltem a mellette levő valaki névtábláját az enyémmel és leültem. Sokat nem kellett várnom, mert úgy tűnt, az ő feladatai nagyjából véget is értek aznapra.
Végre leült mellém.
Megjegyeztem neki, hogy látom mennyit kellett lótifutiznia, és ezzel el is indult a beszélgetés.
Jól el is fáradt, így a szokásosnál könnyebben elfogadta, hogy töltsek neki a borból.
Mivel a vacsorát még nem szolgálták fel, így a fáradtsága mellé még az éhség is hozzácsapódott, a bor pedig ilyenkor tud nagyot ütni.
Láttam rajta, hallottam a hangján, a beszédén, a nevetésén.
Nem akartam leitatni, de határozottan megkönnyítette a helyzetemet.
Kérdeztem a családjáról, hogy miért nincsenek itt.
Az első 10 évben még jött vele a férje, de utána felhagyott ezzel, hiszen Eszter az idő nagy részét rohangálással töltötte ilyenkor.
Szó szót követett, a bor is dolgozott, hamar eljutottunk olyan témákhoz, amitől egyrészt szomorú lett, másrészt nem lett volna jó, ha más is hallja, így szépen felálltunk és kisétáltunk az iskola udvarára.
Nem volt túl hideg odakint, de azért szívesen fogadta a zakómat, amit a vállára terítettem.
A beszélgetés természetesen az életkorra, az elvesztegetett fiatalságra, majd a házasságra, végül a szexre terelődött.
Nem volt sok veszteni valóm, bevállalósan kérdezgettem, illetve igyekeztem adott irányba terelni a beszélgetést. Kifelé jövet a borosüveget és a poharakat felkaptam, így volt muníció még egy darabig.
A szokásos történet bontakozott ki rövid idő alatt.
Ő élne, bulizna, de a férje nem partner ebben, inkább otthon ülne amikor csak lehet.
Érződött, hogy nem stimmel otthon sok minden, nem csak a társaságba járás kérdése a probléma.
Kevés szex, az is semmilyen....
No meg is érzektünk minden dolog gyökeréhez.
Persze nem ettől forog a föld, de ha egy házasságban nincs, vagy nem jó a szex, ott előbb-utóbb utat tör magának a természet.
Innentől fogva nyert ügyem volt. Nem ragoznám túl a dolgot, de az együttérzés kifejezéseként megfogott váll, simítás, érintés, no és a bor áldásos hatása megtette a magáét.
Hja, ha valaki alig szexel, hamar elcsábul, ahogyan ő is.
Javasoltam, hogy hagyjuk ott a bált, neki már úgy sincs dolga itt, ne adjunk okot a kíváncsiskodóknak és a pletykafészkeknek. Bement a táskájáért, a kabátjáért, elköszönt akitől kellett, és jött.
Addigra ott állt a taxi is a járda mellett.
Beültünk, és irány a bekamerázott "albérlet".
Ő csak annyit tudott, hogy nyugodtabb körülmények között folytatjuk majd a beszélgetést, hogy a legénylakásra megyünk. A feleségemről nem beszéltem neki, mint ahogy a rengeteg kameráról sem.
Azt hittem, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, tehát beszélgetünk, és majd egyszer csak a tettek mezejére lépünk, mert nyilván ő sem gondolta azt, hogy irodalmi estet fogunk tartani.
De nem ő lepődött meg, hanem én.
De nagyon.

Alig csuktam be az ajtót magam mögött, és fordítottam rá a kulcsot, amikor megfordultam és már alig volt rajta ruha, sőt rólam is kezdte viharos gyorsasággal eltávolítani a sajátomat.
Közben rám tapadt az ajkaival, és harapta, szívta keményen az enyémet.
Alig kaptam levegőt a meglepetéstől, de kezdett engem is elragadni ez a váratlan hév, ami teljesen felkészületlenül ért.
Megragadtam és hanyatt döntöttem az ágyon, miközben az utolsó apró kis ruahadarabokat is letéptem róla. Megjegyzem nagyon ízlésesen volt öltözve még egy perce, és szexi fehérneműi voltak, de már az is csak múlt időben.
Borotvált puncija volt...
Ráfeküdtem és azzal a mozdulattal belé is toltam a farkam.
Felsikoltott, magára húzott, és vadul jelezte, hogy tegyem a dolgom.
Nem okoztam csalódást, vadul keféltem, csak úgy csattogott a testünk ott alul a heves lökésektől.
Én is élveztem nagyon, de nem akartam, hogy én menjek el előbb, ezért gyorsan alábuktam a lábai közé és belenyaltam a puncijába. Felnyögött, hagyta hogy nyaljam néhány percig, majd határozottan arra kért, nem, nem is kért ez inkább utasítás:
-Üss meg!
Azt hittem rosszul hallok.
-Gyerünk, üss meg! -sziszegte Eszter szinte eszelősen.
Hallottam, olvastam én már a mazochizmusról, de a tudásom csak elméleti volt.
Mint később kiderült, Eszter az úgynevezett harmadik osztályba tartozó mazochista volt.
Finoman pofon legyintettem, de ez persze semmi volt neki.
Elkezdett ő csapkodni engem, ami nekem nagyon kellemetlen volt, hiszen én nem hajlok az ilyen kielégülésre.
Viszont cserébe jól feldühített és erősen lefogtam, majd durván kezdtem el tömni.
Ez már nem szeretkezés volt, ez már konkrétan baszás a maga fizikai nyersességével.
Erős, durva, de láthatóan ezt jobban élvezte, mint a gyengédséget.
Előtört belőle a sokszor elképzelt sikoltózós tanító néni.
Huh, de mennyire...!
Sosem gondoltam volna, hogy ez így fel tud izgatni. Nem tűnt mesterkéltnek, hiszen megvolt rá az oka, hogy nagyokat és fájdalmasan nyögjön, sikkantson.
Mivel nem akartam bántani, és az az egésznek a hangulatát elvette volna számomra, így jobb ötletem támadt.
Úgy gondoltam, hogy talán erre ő sem számít.
Olvastam én a fojtogatós szexről is korábban, de az ismeret itt is csak elméleti volt.
(Ha agyunk átmenetileg kevesebb oxigénhez jut, az egy bizonyos pontig növeli az endorfinszintet és ez a szédülés mellett eufóriát, bódultságot, valamint a gátlások csökkenését okozza.)
Gyors mozdulattal hasra fordítottam, lefogtam a két kezét, hátulról beletoltam a farkam, szinte nyársra húzva Esztert keményen, amit ő hálás nyögéssel fogadott.
Mivel pont annyival magasabb voltam nála, így ahogy rá feküdtem a hátára, a vállam a fejével került egy magasságba.
Keze leszorítva, miközben folyamatosan tömtem, mint a libát, és a vállammal hirtelen beleszorítottam a fejét a nagy, puha párnába, hogy ne, vagy alig kapjon levegőt.
Mivel én mozogtam, így az én oxigén tartalékom jobban fogyott, ezért úgy döntöttem, hogy visszatartom a lélegzetem, és amikor már nem bírom tovább, akkor engedem fel a vállammal a fejét, hogy ő is lélegzethez jusson, így talán elkerülhető, hogy véletlenül megfulladjon. Amikor én is kortyoltam pár lélegzetvételnyi friss levegőt, és a pulzusom is a viselhető tartományba süllyedt vissza, újra leszorítottam a fejét, és újult erővel csattogott az ágyékom a fenekén, miközben a farkam szinte már a méhéig hatolt az erős lökésektől.
Egyszer sem mondta a levegővételekkor, hogy hagyjam abba.
Vadul zihált, de nem ellenkezett.
Éreztem, hogy ez az agresszív, állati közösülés sokkal hamarabb fog eljuttatni engem is a csúcsra, mint a normál helyzetek. Ezért az utolsó fojtást követően nem nyomtam már vissza a fejét a párnába a vállammal, hanem jeleztem a nyögéseimmel, hogy nekem itt a vég, hogy ő is fel tudja gyorsítani a saját beteljesülését, ha szeretné.
Sikoltozott, vonaglott alattam, és szinte másodpercre pontosan egyszerre robbant az ő orgazmusa és az én kitörésem.
Megszűnt a tér és az idő körülöttem.
Pumpáltam belé a forró ondót. Nem érdekelt, hogy védekezett-e, és ha igen, hogyan. Csak jött belőlem megállíthatatlanul, miközben az ő összehúzódásai fejték a farkam, húzták a testébe a milliónyi sejtemet.
Egyszerre elfogyott az erőm és rá roskadtam a hátára, de belőle is elszállt az összes erő, csak pihegett alattam szótlanul.
Nem húztam ki belőle a farkam, hanem hagytam hogy fokozatosan zsugorodjon, majd kicsusszanjon belőle, mint a dugó az üvegből, ami utat engedett az ondónak, ami így mint valami forró pite nézhetett ki, ha valaki látta volna.

Bő 10 percet voltunk így.
Tudom, hogy a nőknek lassabban jön a gyönyör, de nem is múlik olyan hirtelen, így gyorsabban készek egy második menetre. Most nekem is elegendő idő telt el, és pihenés közben gonosz kis gondolatom támadt.
Ha már szereti a fájdalmat, én is kaphatok tőle valamit, ami nekem öröm, és végül neki is az, hiszen szereti, ha fáj.
Elhezdtem hozzádörgölni a farkam a fenekéhez, és mivel én tudtam, hogy mit akarok, hamar merev lettem újra. Dörgölőzés közben jól összeondóztam a fenekét a lyukánál is, és mindenhol. Csúszott már minden rendesen.
Mártogattam is a puncijába a farkam, utána pedig szétkentem a két farpofája között.
Nem szóltam semmit, csak megfogtam a jobb kezét, és a hasa alatt odavezettem a saját puncijához a kézfejét, majd először én kezdtem el masszírozni a pináját, végül ráhagytam, hogy tegye, ha akarja, nekem kellett a saját kezem másra.
Felkönyököltem, megfogtam a farkam, odaillesztettem az ánuszához, és nem durva, de határozott mozdulattal elkezdtem belenyomni a fenekébe.
Néztem, ahogy a makkom szétválsztja az erős kis gyűrűt, ami belülről sok mindent meg tud állítani, de most a kívülről befelé törekvő kőkemény farok nyomását nem sokáig állhatta, hanem megnyílt, és elkezdte magába fogadni a farkam. A makkom eleje könnyen utat tört magának, majd következett a legszélesebb rész, ami feszítette szét a kis izomgyűrűt, míg végül becuppant és a záróizom jótékony, erős szorítását éreztem a makkom körül.
Felnyögött a fájdalomtól, de én nagyon élveztem.
Igen, ez általában nem kellemes a nőknek, csak hosszú gyakorlás után, nagy odafigyeléssel és szelídséggel.
Na ez most nem volt meg. Nyomakodtam belé határoztottan, egészen tövig.
Amikor már teljesen benne voltam, szépen kihúztam magam, újra teljesen, és elölről kezdtem az egészet, de most már keményebben, gyorsabban, hiszen az ánusza sem volt már olyan szoros, mivel az imént alaposan szétfeszült a behatoláskor.
Keményen tövig toltam, majd ismét ki, újra be, egyre gyorsabban, egyre erősebben.
Nem érdekelt, hogy fáj neki, hiszen elvileg ez neki is így volt jó.
És valóban. Elkezdte masszírozni a csiklóját, miközben én ki-be jártam a seggében, mint valami eszelős gőzmozdony dugattyúi.
Nyögött, sikkantott, kiáltott.
Az egészben az volt a legjobb, hogy alig pár perce ürültem ki, így bár esztelen jó érzés volt, most nem mentem el olyan gyorsan, mint más alkalmakkor, amikor a popószex örömeiben részesültem.
Veszettül jó érzés volt, ahogy a kis izmos gyűrű szorította a farkam, sokkal intenzívebben, mint a punci.
Sokáig, nagyon sokáig bírtam. Kiélveztem minden percét, ittam a látványt, ahogy eltűnik a fenekében a farkam, majd újra előjött, majd megint vissza. Közben az oldalsó tükrökben láttam, ahogyan a mellei válaszolnak a határozott lökésekre, ahogyan a lökések ritmusára körkörös mozdulatokkal ringatóztak, néha össze is csattantak, izgató hangot adva.
Jól bírtam, de lassan közeledett az új beteljesülés.
Ezt ismét a hangommal jeleztem, egyúttal még keményebben löktem magam tövig a fenekébe. Megfogtam a két kezemmel a csípőjét, hiszen ott térdelt előttem, és a kapaszkodó hájnál fogva lendületet vettem újra és újra még keményebben, mígnem másodjára is kitört a vezúv...
Ezúttal a seggét pumpáltam teli forró ondóval, hatalmas nyögések közepette.
De ő sem bírta tovább, ő is elélvezett a fájdalomtól és a gyönyörtől.
Az utolsó cseppig a seggébe ürítettem a második adagot is, amit a puncijával ellentétben a kis ánuszgyűrű nem engedett kifolyni.
Ezt haza fogja vinni, mint valami ajándékot, és majd otthon megszabadul tőle a hagyományos módon.
Ezután már csak a szokásos beszélgetős, cirógatós levezetés következett.
Hazavittem, ismét csak taxit rendelve.
Emlékezetes maradt mindkettőnk számára az iskolai bál.
Több alkalommal megismételtük ezt az éjszakát, de egy idő múlva mindenkinek tovább kellett lépnie új partner, új gyönyör, új fájdalom után kutatva.
A mai napig barátok vagyunk, és ha úgy hozza a sors, hogy ő nem talál huzamosabb ideig olyan partnert, aki elfogadná az ő másságát, és értő módon tudná őt kielégíteni, akkor ágyba bújunk és vadul szeretjük egymást.
Lélegzetelállító módon....:)

2014. január 30., csütörtök

Szopós Betti, szopós malac és Mr. Tanaka

Két dolog jutott eszembe, miközben heteken keresztül az új kolléganőmmel szemben ültem az íróasztalomnál, és minden lehetséges pillanatban gyönyörködtem benne és megannyi módját elképzeltem a vele való szexnek.
Az egyik egy könyv, amit fiatalként olvastam: Szabó Miklós Zöldsapkások című könyve.
A főhőse az 1956-ban Amerikába diszidált magyar fiú.
"Az ifjú Magyar Ferenc az US Army önkéntes katonája lett, később átkerült a katonai rendőrség kötelékébe, majd karrieje tovább ívelt: a hírhedt „zöldsapkás” különítmény katonájaként különleges kiképzésben részesült, hogy méltó tagja legyen annak az alakulatnak, mely a világ minden táján terrorakciókkal, puccsokkal, diverziókkal szól bele más országok politikai életébe."
Ezen kiképzés alatt került kapcsolatba egy japán származású kiképzővel, Mr. Tanakával (ha jól emlékszem a nevére).
Megfigyelte, hogy menyire sokat jelent a japánnak, ha a nevét nyomatékosan kiejtve szólítja meg, illetve talán a hagyományos meghajlással is megerősítette a dolgot.
Nyilván kevésbé érezte magát megbecsültnek Amerikában a japán kiképző (10 évvel a világháború után), és rengeteget jelentett neki, ha valaki tisztelettel és hangosan mondja ki a nevét.
Akkortól kezdve jóval kedvesebb volt a magyar fiúval a japán kiképző, míg a végén addig jutott a srác, hogy már csak a Mr.-t emelte ki jó hangosan, amikor a japánhoz szólt, de ez fel sem tűnt annak, ugyanúgy megbecsülve érezte magát.
A kiképzés végén pedig talán egy oklevelet is kapott tőle: "legkedvesebb tanítványomnak" címezve.
A másik ami eszembe jutott és egy idő után nem ment ki a fejemből, hogy anno a szülővárosomban volt egy lány, akit nemes egyszerűséggel csak "szopós Bettinek" emlegettek a háta mögött.
Valószínű nem véletlenül.
Azután úgy hozta az élet, hogy egy másik hölgynek is hallottam ilyen ragadványnevét, őt az egyik nagy klinikán neveznek a munkatársai "szopós malacnak", gondolom őt sem véletlenül.
Ezek a dolgok kavarogtak bennem, mégpedig a következők miatt.

A feleségem egyszerűen sosem akart orálisan kielégíteni, hogy az iméntiekhez stílusosak legyünk: leszopni.
Amit pedig az ember nem kap meg, arra nagyon tud vágyni egy idő után, még ha apró dolognak tűnik is egy normál szexuális élet mellett.
Pesze az is közrejátszhat benne, hogy ez a fajta kielégülés a nő feletti hatalmat is szimbolizálhatja a megfelelő pozícióban. Meg persze az elfogadást is, ha még le is nyeli a spermát.
Nálunk ez nem volt, ergo nagyon hiányzott.
Az új kolléganőm sokat beszélt, így nem volt nehéz rövid idő alatt feltérképezni, hogy neki mi az, ami hiányzik.
Sokat beszélt a férjéről, a házasságukról.
Alapvetően jó kapcsolatuk volt, sosem csalták meg egymást, bár ez nagyrészt rajta múlott szerintem, mert a férje nagyon szűken mérte az elismerést és a dícséretet.
Annyiszor elmondta, hogy mennyire hiányzik neki a férje elismerése, dícsérete, hogy beindította a fantáziámat.
Jó átlagos alkatú volt, semmi igazán feltűnő. Karcsú, szép arcú, eredeti vörös hajú, ezért az arca kissé sápatagnak tűnt, mint a vörösöknél általában.
A feneke kerek, kemény, a mellei talán átlag felettiek, jó teltek.
A szája egy kicsit "kacsára" emlékeztetett, de nem botoxos, alapból volt egy kicsit más, mint az átlag, viszont ezzel pont oda irányította az ember szemét, pláne, hogy állandóan beszélt.
Egy idő után elkezdett bevillanni, hogy de jó lenne, ha betehetném a farkam a szájába.
Na ez a gondolat azután többet nem is ment ki a fejemből.
Itt jutott eszembe először szopós Betti és a szopós malac.
Miközben beszélt, beszélt, rengetegszer elképzeltem, ahogy leszop.
Ő persze azt hitte, hogy arra figyelek, amit mond, pedig dehogy.
Csak azt nem tudtam, hogy a csodába érjem el, hogy a szájába vegye a farkamat, hiszen az elmondása és a jelek szerint is hűséges típus volt.
Azután valamit mondott, amiért akaratlanul is őszintén megdícsértem.
Itt bukott ki, hogy mennyire nem kapja meg ezt a férjétől, kiváltképp, hogy kislány korában a saját apukája is hasonló beállítottságú volt és nagyon szűken mérte az elismerést. Könnybe is lábadt a szeme, miközben a házasságuknak erről kevésbé kellemes oldaláról beszélt.
Itt jutott eszembe Mr. Tanaka története.
Gondoltam semmit nem veszíthetek, ha finoman elkezdem dícsérni olyan területeken, amit nem érthet félre.
Az eredmény megdöbbentő volt.
Igazán jólesett neki minden dicséret, szinte szivacsként szívta magába minden elismerő szavamat.
Ezzel egyidőben elkezdett érdeklődni rólam is, ami addig nem volt jellemző.
Ezt a részt azért igyekeztem tudatosan homályban tartani, nem sokat beszéltem magamról, a házasságomról, ezt a későbbiekre tartogattam.
Inkább őt kérdezgettem, mindenféléről, és amiben csak lehetett megdícsértem.
Szinte kinyílt. Mosolygósabb lett, minden reggel örömmel, csivitelve köszöntött a munkában, és egy kicsit borúsabb volt a tekintete, amikor hazafelé ment.
Rettentő sokat jelentett neki minden elismerő szó.
Miután úgy éreztem, elég idő telt már el a kondicionálásával, egyik kora nyári hétfő reggel, amikor az utóbbi időben már szokásos életvidám hangulatban beviharzott az irodánkba, ahol ketten dolgoztunk, előadtam a hattyú halálát...

Enikő szokásához híven csivitelt, mint valami kismadár, de most nem érkezett pozitív megerősítés a részemről. Látszólag magamba roskadva, rossz kedvűen meredtem magam elé a papírjaimba temetkezve.
-Valami baj van? - kérdezett rá nyíltan kisvártatva Enikő.
- Nem, nincs baj, illetve nem nevezném bajnak, inkább csak kellemetlenségnek. - válaszoltam.
- Valami nem stimmel az adatokkal? -kérdezte.
- Ja, nem, nem munkahelyi a dolog - mondtam elmerengve, majd csendben maradtam.
Az egész nap így tel. Ő azért próbált a szokásos módon beszélgetni és várta a visszajelzést, de semmit nem kapott tőlem.
- Ha szeretnéd elmondhatod, érdekel, hogy mi bánt téged. - biztosított a figyelméről Enikő.
- Hát elég magánjellegű, mondhatni intim probléma a feleségem és köztem. Nem tudom, hogy szabad-e ilyenről beszélnem. Nem akarlak terhelni ilyesmivel. - válaszoltam.
Kis idő elteltével megerősítette, hogy szeretne segíteni, ha tud, és érdekli, hogy mi van velem, mi az ami ennyire nyomaszt, hogy még beszélgetni sincs kedvem.
"Na sínen vagyunk" - gondoltam.
Hiányzik neki az eddig megszokott mindennapos pozitív visszacsatolás, és most szeretne többet tudni, hogy van-e valami, amivel elháríthatja a vélt akadályokat a jó hangulatú beszélgetések útjából.
Arra persze nem lehetett felkészülve, amit mondtam neki, kiváltképp, hogy soha ilyesmiről korábban nem beszéltem neki.
Elmondtam végül, hogy a feleségem néhány hete egyáltalán nem kívánaja a szexet, ezért nem is bújtunk ágyba már jó ideje. Biztosítottam felőle, hogy ezzel nekem alapjában nincs gondom, de mivel semmilyen testi vagy lelki oka nincs a pauzának, így nem értem, hogy legalább orálisan miért nem elégít ki. Ha ő nem is szeretne szexelni, legalább a másikra lehetne egy kis tekintettel, hogy könnyítsen rajtam lelkileg is, meg szó szerint is.
Ráadásul a mondás is úgy tartja: amit nem adunk meg a párunknak, majd megadja más.
Elnézést kértem Enikőtől, hogy ilyesmivel terheltem, majd látszólag beletemetkeztem a munkámba.
Közben persze figyeltem a szemem sarkából.
Mélyen elmerengett egész nap. Most ő is alig szólt egy szót is, látszott, hogy teker az agya, hogy mi módon kaphatná vissza a régi énemet, ami folyton őt dícsérte.
Egész héten hallgatag voltam, péntekre tört meg a jég.
Látszólag semmi sem változott, de csak látszólag.
Mivel az előtte napokban ő is csendben volt, így feltűnt, hogy pénteken újfent visszatért a beszédes kedve, mint ha valami hatalmas lelki tehertől szabadult volna.
Pénteken rövidebb napunk volt. Ilyenkor már fél kettőkor leléphettünk általában.
Aznap sem voltam túl beszédes, de azt láttam, hogy ő most valahogy más.
Ha nem is olyan intenzíven, mint máskor, de azért beszélt, és most ő biztosított az együttérzéséről a korábban elmondottakkal kapcsolatban. Olybá tűnt, mintha meghozott volna egy döntést, és emiatt most kicsit könnyebb neki lelkileg.
Könnyű kis nyári ruha volt rajta. Nem mini, térdig ért a ruha alja.
A mellei hetykén izegtek-mozogtak a ruha alatt.
Amikor fél kettőkor összepakoltam, hogy indulok haza, gyorsan odalibbent az ajtóhoz, rázárta belülről, és odaállt elém...

-Kérlek, ne szólj semmit, csak ülj le. - mondta halkan. Te már annyit segítettél nekem, hogy olyan aranyosan meghallgatod az örömömet, bánatomat nap mint nap, hogy úgy érzem, most rajtam a sor, hogy viszonozzak belőle valamit - búgta Enikő az édes kis kacsa szájával.
Visszahuppantam a székembe és igyekeztem leplezni az elégedettségemet.
-Jaj Enikő, én nem ezért hallgattalak meg, te tényleg egy nagyszerű, kivételes nő vagy, és a feleségemmel kapcsolatban sem ezért...-hazudtam gyorsan egy lélegzetvétellel.
-Ssss...én akarom.-fojtotta belém a szót.
Oké, én mindent megtettem, gondoltam. Jöjjön, aminek jönnie kell.
Hagytam hogy kigombolja a nadrágom, lehúzza a sliccem és megszabadítson minden ruhadarabtól ott lent.
Egy hete minden reggel leborotváltam magam alaposan odalent, mert titkon reménykedtem benne, hogy ez lesz a végeredménye az egész színjátékomnak.
Bő egy hete elutasítottam a feleségem minden közeledését, miközben úgy ittam az ananászlét, mint ha csak az életem függne tőle. Ha nem is az életem, de a spermám íze mindenképpen, ezért nyakaltam ha kellett, ha nem.
Próbáltam uralkodni magamon, hogy ne ágaskodjak, hiszen az eléggé rákészülés gyanús lett volna, meg egyébként is azt szerettem volna, ha a nulláról szopja fel a petyhüdt farkamat.
Egész héten, minden pisilés után alaposan körbemostam, nem tudván, ha el is érkezik ez a pillanat, az mikor lesz pontosan. Így most nem tartottam attól, hogy kellemetlen szagú vagy ízű lett volna a farkam.

Enikő elkezdte puszilgatni a heréimet, finoman körbenyaldosta, majd meleg szájába vette a farkam, ami most még majdnem golyóstól együtt befért volna egyszerre.
Hű, micsoda érzés volt, ahogy tele volt a meleg, nyálas szája a farkammal, amit a nyelvével körbe-körbe nyalogatott, miközben néha átváltott szívásba és felfelé húzta rajta finoman összeszorított kacsa száját.
Minden ilyen felszopásnál a duplájára nőtt, vastagodott a farkam, ahogy észvesztő sebességgel áramlott oda a vér a testem más részeiről.
A zacskóm alját is alaposan végignyalogatta. Annyira jólesett, hogy elakadt a lélegzetem.
Majd a szája felsiklott a farkamon a makkomig, rábukott és....
Hát valahogy így képzeltem el a szopós malac érzést.
Cuppogott, szívta, nyalta folyamatosan.
Amikor pedig érezte, látta a jelekből, hogy közeledik a beteljesülésem, jó erőset szorított a markában levő farkamon, és ezzel visszanyomta a kitörni készülő gejzír hőfokát, majd újra kezdte az egész játékot.
Ezt megcsinálta háromszor vagy négyszer, a végén már azt hittem felrobbanok.
Sóhajtoztam, nyögtem annyira jól csinálta.
Majd felálltam és finoman arra kényszerítettem, hogy dőljön hátra, miközben dugtam a száját.
Jó mélyre leengedte farkamat a torkában.
-Szólj, ha jön-kérte.
-Rendben, megpróbálom-hörögtem, de persze eszem ágában sem volt szólni előre.
Megfogtam a fejét, a tarkóját a két kezemmel és finoman tartottam, hogy ne mozduljon el, miközben húzkodtam ki-be a szájába a farkam.
Éreztem, hogy itt a vég, és abban a pillanatban, amikor elkezdett fröcskölni a szájába az ondóm, szóltam, hörögtem, hogy "jön", de akkor már késő volt.
Elkezdtem telespriccelni a száját a forró, ananásztól remélhetőleg édeskés ondómmal.
A fejét egy picit szorosabban tartottam, hogy ne tudja félrekapni, de nem is akarta, hiszen egy kicsit hátrahajlott pozícióban volt, ha kiengedi, vagy elrántja a fejét, minden a szép ruáhácskája elejére folyt volna.
Én csak lövelltem ki magamból a bőséges nedvet, ami több, mint egy hete gyülemlett bennem, és amit az iménti szorítgatós játékával a maximumra turbózott fel.
Hihetetlenül jólesett, hogy telinyomtam a száját, de nem tudott mit tenni, mert vagy a ruhája lesz olyan, vagy elkezdi nyeldekelni az ondómat.
Várakozásomnak megfelelően ez utóbbit választotta.
Nyelte a forró ondót, mit kacsa a nokedlit. Hallottam, ahogy nagyokat nyelve engedte le a torkán a magomat.
Tökéletesre sikerült minden.
Leszopott, én a befejezésben a száját dugtam, és a végén mindent lenyelt, ami belőlem kijött.
Nem öklendezett tőle, reméltem, hogy az ananász kúra azért megtette a hatását. Mint később kiderült, ez így is volt. Amikor érezte, hogy nem keserű, hanem épp ellenkezőleg, akkor döntötte el, hogy lenyeli, pedig nem ezt tervezte korábban.
Kiszívta, lenyalta az utolsó cseppig.
Én hálás "köszönöm"-öt rebegtem, majd szájon csókoltam, jelezve, hogy nem tartom undorítónak, ami történt és mintegy elpecsételve az egész aktust.
Megkaptam én is az "oklevelem" csak más formában az én személyes "Mr. Tanakámtól", a kacska szájú szopós malacomtól....

Hazafelé a sarkon vettem egy szál virágot neki, majd elbúcsúztunk.
A virágra fel sem figyelt a férje, meg se kérdezte, hogy kitől kapta, vagy hogy miért.
A következő héten visszatértünk a régi kerékvágásba, annyi különbséggel, hogy rákérdezett, változott-e otthon valami. Természetesen nemmel feleltem, ami igaz is volt, de ha a feleségem hirtelen irányt váltott volna és rendszeresen leszopott vona is azt hazudtam volna, hogy nem változott otthon semmi.
Így én dícsérgettem őt mindenért, ő pedig péntekente munka után alaposan helybenhagyott, leszopott tövig, mint a szopós malac.
Idővel kifejlesztette a mélytork-technikát, amivel további gyönyöröket szerzett nekem.
De én mohó voltam, és mást is akartam. Teljesen birtokolni a teste minden nyílását.
Mivel a tapasztalatok szerint jól kondicionálható volt, így ezen a vonalon indultam el néhány hónap múlva.
De az már egy másik történet...