2014. szeptember 1., hétfő

Mert a legjobb történeteket az Élet írja... - Hírességek, celebek kiszivárgott, feltört iCloud fotóinak letöltése

Jennifer Lawrence, Kate Upton, Ariana Grande, Kirsten Dunst, McKayla Maroney, Lea Michele, Selena Gomez és még sokan mások...

A linkelt Youtube videó kommentjeiben találhatóak a letöltési linkek vagy oldalak a képekkel:

https://www.youtube.com/watch?v=gmYRZTmB-UI


A történet, ha valaki még nem ismerné:
!!444!!! - Globális merevedés: kiszivárgott topsunáktól őrül meg a világ
Velvet - Jennifer Lawrence imádja magát pucéron fotózni
Offline - Rengeteg híresség meztelen fotói kerültek fel a netre pár perc alatt!
Let me Google for you: katt

Csúnya nő nincs, csak kevés ital...

Igen, a címben szereplő mondást előszeretettel szokták emlegetni a pasik.
Kétségtelen, hogy vannak olyan nők, csajok, akik nem az eseteink, de talán még "a lyuk az lyuk" alapon a legtöbbünk bevállalná.
Ha nem is állandóra, de néhány numerára mindenképp.
Vannak azután a csúnyák, kövérek, kinek mi az, ami nem tetszik egy nőben (mert lehet, hogy valaki pont a kövéreket szereti, vagy a csontvázakat épp).
És vannak a tényleg igénytelen, gusztustalan, ápolatlan példányok, akiket bottal se...
Persze biztosan lenne az az idő egy lakatlan szigeten, ami után már tényleg minden mindegy lenne, de most nem erről volt szó.
Inkább a másodikhoz áll közelebb az eset, amire máig nem vagyok büszke...

Volt egy kolléganő, aki tényleg nem volt egy épületes látvány, de az még hagyján, mert ehhez elég elviselhetetlen természet is társult.
Kancsal volt, szemüveges, és csontos. Szinte látszottak a bordái. Nem nagyon volt feneke sem, viszont valami fura módon a melle nem volt lapos.
Mondjuk szép sem, mert amolyan ormótlan, a sovány testre nem igazán illő, és kicsit lógós.
Keze, lába hosszú, vékony, semmi formás izom, vagy legalább zsír...
Valószínű ezt a látványt akarta kompenzálni valami egészen fura elgondolástól vezérelve egy rámenős, nagyon akaratos stílussal, amitől azután mindenki úgy kerülte, mint a pestist.
Főleg a pasik.
Nyilván munkakapcsolatot fent kellett tartani, de kb. erre szorítkozott vele mindenki.
Én is.

Egyszer úgy hozta a sors, hogy túlórázni kellett, és nekem, valamint neki volt a legtöbb elmaradásunk.
Már mindenki lelépett, csak ő maradt, és én.
Nagyon nem örültem neki, inkább valami átlagos, de legalább kedves kolleginával túlóráztam volna.
Ha nem is lett volna kufirc, de legalább jó hangulat, ami most nem volt.
A magam részéről végeztem a feladattal.
Felálltam, nyújtóztam egyet, odasétáltam az automatához.
Fáradt voltam, éhes, szomjas, de még az automata is ki lett fosztva a hosszú munkanap miatt, így hiába próbálkoztam, hogy legalább egy csokit toljak az éhségre.
-Gyere igyunk egyet erre a szörnyű napra. - szólt oda nekem Erzsi.
Most valahogy nem éreztem azt a zsigeri borzongást, mint máskor, ha hozzám szólt.
De miért? Ja, mert most váratlanul tök kedvesen szólt. Így még nem is hallottam beszélni.
Ez lehetett az oka, hogy az első pohár vodkát elfogadtam tőle.
Mondjuk nem szeretem annyira a vodkát, de most olyan fáradt voltam, hogy majdnem mindegy volt.
Az ivóvizes rendszert egész héten javították, nem volt vizünk, csak palackos, de mostanra már a mentes teljesen elfogyott, felitták a túlórázó munkatársak.
Csak szénsavas maradt. De addigra olyan szomjas voltam, hogy muszáj volt inni.
Csak hülye voltam, és nem gondolkodtam, hogy üres gyomorra, vodkára ez azért meredek lesz.
Rendesen fejbe nyomott, muszáj volt lezöttyennem Erzsi elé, az asztal túloldalára.
Most vettem észre, hogy (mi a fene?!) a széke mögött ott volt két karton bontatlan mentes víz, de nekem már késő volt.
-Kérsz még egy pohárral? - kérdezte, miközben megemelte a vodkás üveget.
-Persze - válaszoltam. Pontosabban nem én, mert én azt mondtam volna, hogy dehogy kell több, így is totál kiütött a rögtönzött "fény", de helyettem a vodka-bubis víz páros azt mondta, hogy "Persze, jöhet még egy".
Erzsi öntött is, nem keveset.
Teleborította a vizespoharat előttem.
Én gépiesen nyúltam a pohár után és ittam, mint a vizet.
Erzsi kérdezett valamit, én válaszoltam is, de magam sem értettem, amit mondtam, úgy el volt kenődve a beszédem.
-Gyere menjünk haza. Segítek, látom teljesen eláztál.
Valami köszönömöt motyogtam, és éreztem, hogy meglepően erősen felsegített. Volt benne erő, bár ennek semmi nyoma nem látszott a testén.
Ekkortól csak részlegesen emlékszem dolgokra.
Lift, autó, az ő autója.
Beültetett (itt teljes filmszakadás egy darabig).
Lépcsőház.
Lakás. Nem az én lakásom.
Ágy.
Filmszakadás.
Valami vizes és hideg (törölköző?).
Kávé illat, íz.
Valamelyest kitisztult tőle a fejem.
Persze messze nem volt tökéletes.
Csak a látásom, hallásom tért vissza, valamint az érzékelésem, de beszélni, mozdulni nem nagyon bírtam.

Azt álmodtam egy pillanatra, hogy egy gyönyörű nő nyalogatja a golyóimat, majd a meleg szájába veszi a petyhüdt, de a kezelés hatására egyre fickósabbá váló farkamat.
Azután felébredtem. Minden stimmelt, csak épp Erzsivé vált a gyönyörű nő.
Tiltakozni akartam, de nem jött ki hang a torkomon, pontosabban érthető, értékelhető eredménye nem volt a megszólalásomnak.
Erzsi rám nézett a kancsal szemével, mosolygott és újult erővel kezdte szopni a farkam.
Dühös voltam.
Nem rá, hanem magamra.
Mert élveztem.
De hogy a fenébe, hogy ettől a ronda hárpiától jólesik ez az egész?
Nem értettem, de a pia a fejemben, valamint Erzsike (igen, egyre inkább kedvessé vált előttem, mert baromi jól szopott) ténykedése törölt minden utálatot.
Felébredt bennem a vágy, az ösztön, a dugni akarás.
Ő már nem ronda volt többé, hanem szép, aranyos, akinek hálás az ember, hogy így kényezteti.
Nem is tudtam tartani magam tovább, felnyögtem, és átadtam magam az élvezeteknek.
Odanyúltam, megfogdostam a melleit, majd amikor feljebb csúszott az ágyon és elértem, a punciját is megmarkolásztam.
Most ő is felnyögött.
Lerántotta rólam a gatyát, ő levette a bugyiját, és mindent.
Most valahogy nem látszott olyan csontosnak, inkább szépnek...
69-ben fölém térdelt, és tovább szopta a farkam, miközben a simára borotvált punciját odatolta az arcom elé.
Jó illata volt, tipikus frissen mosott punci illat.
Elkezdtem nyalni, bár a fejemet kissé nehezen emeltem.
Betoltam egy párnát a fejem alá, így már sokkal kényelmesebb volt.
Hallottam, ahogy hangosan élvezi a nyalást.
Probáltam az ujjaimat is használni, amennyire a póz engedte.
Most megfordult, és azzal az elemi erővel, mint amit az irodában éreztem, felhúzott ülő helyzetbe, hátamat nekitámasztotta a falnak, és rám ült, szembe velem.
Felnyársalta magát egy pillanat alatt.
Forró, lucskos volt már a puncija, nagyon kellemes érzés volt, ahogy körbevette a merev farkamat.
Szűk volt, rettentően szűk. Egy idő után el is fogyott a kenőanyag, de nem jött zavarba.
Konkrétan egy tubus síkosítót nyomott a farkamra, meg magába is.
Na így már elhárult minden akadály.
Újult erővel nyársalta fel magát velem.
Éreztem, hogy a farkam utat tör magának, ahogy behatol a szűk lyukba.
Már majdnem úgy szorított, mintha a fenekét dugtam volna.
Ilyen szűk csajjal még nem dugtam életemben.
Erzsike hangosan zihált, nyögött, kiáltott is néha.
Ezzel persze engem is még jobban felajzott.
Ott himbálóztak előttem a korábban ormótlannak, de most hatalmasnak és tökéletesnek, és nagyon ízletesnek tűnő mellek.
Rá is buktam. Hol egyiket szívtam, hol a másikat, hol a két kezemmel összenyomva annyira, hogy a hét bimbóudvar egymás mellett legyen - mindkettőt.
Ez utóbbi produkcióm nagy hatást váltott ki belőle, miközben folyamatosan mozgott.
Olyan mélyen zihált, hogy azt hittem rosszul lesz, de egyúttal el is indította mélyen az ágyékomban a lávát fölfelé.
Még néhánymozdulat, még néhány szívás, nyalás a tejfehér mellekből, és végighullámzott a testén az elemi erejű orgazmus.
Ha lehet, a szűk puncija most még jobban rászívódott a farkamra, ahogy fejő mozdulatokkal masszírozta a hüvelye kőkemény férfiasságomat az orgazmusa közben.
De én sem birtam tovább.
Mély hörrenés után akkorát élveztem, hogy azt hittem a golyóim kiszakadnak a helyükből.
Úgy nyomták ki a forró ondót egyenesen Erzsi méhéig, mintha valami szupervulkán tört volna ki.
Egy, kettő, három, négy, számoltam volna, hogy hány löket jött, de nem tudtam, mert csak az élvezetre koncentráltam.
Ő addig mozgott rajtam, míg érezte az összehúzódásaimat.
Végül rám rogyott, és csend lett..
Pár percig így maradtunk, majd leszállt rólam, papírzsepit nyomott a lába közé, és kiszalad a fürdőbe.
Én újfent elbóbiskoltam.
Arra ébredtem, hogy odatartja elém a vizespoharat, és azt mondja:
-Igyál, nehogy kiszáradj itt nekem.
Ittam is, de csak a végén érzékeltem, hogy ez megint vodka volt.
Csodálkozni se volt időm, mert a gyomrom még mindig üres volt, így pillanatok alatt fejbe vágott megint.
A következő pohárnál már nem volt erőm tiltakozni.
Szépen távolodott minden hang és fény, miközben ő szárazra törölte a farkam, majd felöltöztetett.
Ezután megint csak képek.
Lépcsőház, autó.
Filmszakadás.
Lépcsőház.
Jé, ez az enyém...
Kulcs csörgés.
Lakás.
Ágyam.
Vetkőzés.
Paplan.
Sötétség...

Másnap szombat volt.
Irtózatos fejfájással ébredtem.
Nem emlékeztem először semmire, csak az automatára, majd a kérdésre, hogy kérek-e egy pohárral, illetve arra is, hogy az rendesen megütött.
A többiben nem voltam biztos.
Felhívtam Erzsit, aki a szokásos utálatos stílusban beszélt velem, és jól kiosztott, hogy ha nem bírom, ne igyak.
Neki kellett hazahoznia a túlórát követően, megköszönhetném.
Meg is köszöntem.
Ezek szerint álom lett volna?
Visszadőltem aludni.
A hétvégét purgálódással töltöttem.
Biztos voltam benne, hogy nem álom volt, de bizonyítékom nem volt semmire.
Panaszkodni meg nyilván nem fogok senkinek.
Mit mondjak?
Hogy a rút kiskacsa leitatott, azután gyönyörű hattyúnak láttam, akkorát keféltem vele, mint életemben csak kevésszer, utána visszaváltozott ismét boszorkánnyá?
Hát nem.
Inkább megtartottam magamnak.
Mostanáig.
Mert valahol azért ki kell adni a történteket.
Mint Karinthy:
"Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek."
(...)

2014. augusztus 21., csütörtök

Szilánkok 6. - Ébenfekete és elefántcsont, avagy néger farok fehér feleségben

Jópár hete, sőt majd' két hónapja volt már, hogy a feleségem nem akart ágyba bújni velem.
Jobb híján a közeli, felkapott sörözőben üldögéltem és arra lettem figyelmes, hogy egy hatalmas néger fickó lépett be a helyiségbe.
Igazi atléta termetű óriás. Pont úgy jött ki a lépés, hogy a mellettem levő székre zöttyent le a bárpultnál.
Kis idő elteltével már beszélgettünk is, mindenféléről, természetesen angolul.
Olyan természtességgel váltottunk egyik témából a másikba, mintha csak régi ismerősök lennénk.
Feljött persze a szex téma is.
Nem akartam mgosztani vele az életemnek ezeket az információit, de annyira fesztelenül lehetett vele dumálni, hogy a végén kibukott belőlem az aktuális keserűség.
Kajánul elvigyorodott, és félreérthetetlenül jelezte, hogy a feleségem bizony nem tudna ellenállni neki.
Ákár még úgy is hogy a szemem láttára dönti meg a nejem.
Na - gondoltam magamban - azt te csak hiszed barátom, mivel a feleségem pont, hogy két dologtól irtózik igazán. Az egyik, hogy mások előtt csináljuk, vagy akár ő szeretkezzen valakivel úgy, hogy én is ott vagyok (korábban volt már ez téma közöttünk, ezért is voltam biztos a nemleges válaszban).
A másik, hogy egy néger fickóval tuti nem fekszik le.
Alapból csak fehérekkel tudta Detti elképzelni a szexet.
Nem volt rasszista, de majdhogynem irtózott még a gondolattól is, hogy hozzáérjen egy feketéhez, pláne, hogy egy fekete őhozzá.
Mondtam is Darennek, hogy "..öregem, ebben akkorát tévedsz, mint ide New York".
A két infót persze nem osztottam meg vele, mert sejtettem, hogy mit fog felajánlani.
Úgy is lett.
- Fogadjunk. - mondta.
Ha sikerül neki, akkor én hívom meg őt minden nap egy sörre itt egy hónapon át, ha nem sikerül, akkor ő engem.
Ennél kellemesebb tétje nem is lehetett volna a dolognak, akárki veszít is, mindketten jól járunk a végén...:)
Mivel a múltkori tini fiús szexet is én hoztam össze Dettinek, így most is tudtam minden lépéséről.
Tudtam azt is, hogy másnap délután ötre beszélte meg épp az egyik kollégájával, hogy az "albérletben" töltsenek együtt pár felejthetetlen órát.
Meg is beszéltük Darennel, hogy négyre ott találkozunk.
Megadtam a pontos címet, telefonszámot cseréltünk, majd mindenki ment a dolgára.
Én gyorsan felugrottam az "albérletbe" és kikapcsoltam a csengőt, hogy amikor megérkezik Detti kollégája, ne lehessen tudni, hogy megjött..
Az ajtó kívülről párnázott volt, tehát a kopogás is reménytelen próbálkozás lesz majd, és ki sem hallatszik semmi bentről.

Másnap a ház előtt futottunk össze a megbeszéltek szerint, majd felmentünk a lakásba. Tudtam, hogy Detti hamarosan érkezik, ezért nagyon kíváncsi voltam a fejleményekre.
Berni meg is jött negyed öt tájban, ilyenkor még szeret elidőzni egy kicsit, megejteni az utolsó simításokat a randi előtt.
Nagy volt a meglepetés.
- Hát ti? - kérdezte.
Bemutattam neki Darent.
Bernadett is jól beszél angolul, így a megértéssel nem volt probléma.
Lehet, hogy kivenné az albérletet, amit most megnézne alaposabban - lódított egy nagyot Daren, magyarázatul arra, hogy mit is keresünk mi ott.
- Én erről nem is tudtam. - szólt mosolyogva Detti, miközben rám nézett, de a mosoly mögött a szeméből oylan indulatok törtek elő, hogy megbizseregtem. Rég láttam már ennyire élőnek, érzelemmel telve őt.
Persze nem adta ki magát.
Leült a kanapé egyik, míg Daren a másik oldalára, én pedig szembe velük, egy fotelben helyezkedtem el.
Daren hozta a szokásos formáját, nem volt vele nehéz beszélgetnie Dettinek sem.
Függetlenül a kellemes társalgástól, azért fél öt után már jól láthatóan feszengett Detti, mert lassan megérkezett a várva várt lovagja.
Igaz, hogy közel két hónapja nem bújt velem ágyba, de mással sem.
Így ő is ki volt már éhezve egy jóleső kufircra, ami most kútba esni látszott.
Hogy megnehezítsem Daren dolgát, hirtelen ötlettől vezérelve elmondtam Dettinek a tegnapi napot a sörözőből, természetesen a fő témával együtt.
Daren kacsintott felém egyet, hogy érti a szándékot, de nincs gond.
Bernike persze szikrát sem kapott, úgy ledermedt a hallottaktól, valamint attól, hogy látta, előbányászok egy kamerét a táskámból.
- Te megőrültél! - sziszegte felém, most már komoly indulattal.
El is szakadt nála  cérna, és nem fogta vissza magát.
- Tudod, hogy még a gondolatától is irtózom annak, hogy egy néger pasi hozzám érjen. Mit akarsz azzal a kamerával? Még ha egy fehér fickó lenne itt, és beadnám a derekam, akkor se videózhatnál, tudod jól.
Tudod mennyire szégyellném magam előtted. Az életben nem tudnék felengedni, nemhogy elélvezni - szakadt ki belőle. Pláne nem egy ilyen négerrel...!
Detti helyes kis miniszoknyában volt combfixszel, felül pedig fehér inggel, ami jól szét volt gombolva, szabad utat engedve a kíváncsi, kéjsóvár tekinteteknek.
Daren provokatív módon rátette hatalmas fekete kézfejét Detti térdére, aki tényleg ösztönösen undorodva húzódott hátra, és egy mozdulattal söpörte le a kezet a combjáról.
Mindketten csodálkozva néztünk Darenre, aki menet közben valami extra hosszú, vagy 15 centis vékony barna cigit vett elő, és egy öngyújtót mellé.
Dettivel abban nagyon egy véleményen voltunk, hogy irtóztunk a cigaretta fústtől.
Detti szólalt meg először.
- Nehogy rá merjen gyújtani! Mégis mit képzel?
De már elkésett. Daren mélyett szívott a barna, vékony cigibe, aminek a vége ettől felizzott, majd a füstöt nagy sóhajtással egyenesen Bernike arcába fújta.

- Mi a...? - akarta kérdezni felháborodva Detti, de kb. ennyi jött ki belőle, majd elakadt a szava.
Ettől meg az én lélegzetem is.
Mármint attól, amit láttam.
Detti sóhajtott egyet, miután önkéntelenül is belélegezte a ráfújt füstöt.
A haragja elszállt, a kezeit az ölébe ejtette, és elrévedt a semmibe.
- Ja így könnyű. -gondoltam magamban. Füves cigivel én is tudnám ugyanezt.
Daren, mintha csak tudta volna mire gondolok, rám is fújt egy adaggal.
Nem volt cigaretta füst szaga, sőt semmilyen szaga nem volt.
Bár én is belélegeztem, mert tök váratlanul ért, hogy én is kaptam egy adagot, de rám semmilyen hatással nem volt. Se szomorú, se vidám, se izgatott, se semmilyen érzés nem vett rajtam erőt.
Felszaladt a szemöldököm a kíváncsiságtól.
Daren most újra Detti combjára tette a kezét, de most egész benyúlt a szoknyája alá a hatalmas tenyerével.
Bár az összes kamera rögzített mindent, mióta a lakásba léptünk, most gyorsan elindítottam azt is, ami a kezmben volt, hogy később újra meg újra átélhessem ezt az izgató döbbenetet.
Detti, nemhogy elhessegette a kezet, hanem mélyet sóhajtva ösztönösen széjjelebb tárta a lábait.
Egyből felállt a farkam a látványra.
Daren keze akadálytalanul tört utat Detti combja között, majd erőteljesen alányúlt a feleségemnek, tenyerébe tartva a punciját a bugyija alatt, és finoman megszorította.
Detti akkorát nyögött, amilyet még nem hallottam tőle.
Daren elővett egy tégelyt, kent belőle a cigi végére, majd bedugta Detti szájába, aki úgy szívta, mintha csak világ életében dohányzott volna. Közben mintha csak valami cukormáz lenne, lenyalogatta róla azt az ismeretlen eredetű krémet.
A fekete ember odanyújtotta nekem is a krémet, hogy ízleljem meg.
- Pasikra nem hat. -mondta.
És tényleg nem.
Se íze, se bűze.
A nejem viszont kész volt tőle...
Berni lejjebb csúszott a kanapén, vállait és fejét a karfa részre támasztva.
Daren feltolta rajta a miniszoknyát, egy mozdulattal lehúzta az apró bugyit, majd rábukott a feleségem pinájára.
Úgy ette, nyalta-falta, mintha tényleg éhes lenne és meg akarná azt enni.
Detti kész volt teljesen a gyönyörtől. Hangosan nyögött, sóhajtozott, miközben mohón szívta a cigit is, ami végül elfogyott teljesen.
Amikor ezt Daren észrevette, abbahagyta a nyalást, feltérdelt a kanapén és várt.
Nem kellett sokáig várnia.
Bernadett felült, és mohón kicsatolta a nadrágszíját, megfogta a hatalmas dákót és lehúzta róla a boxer alsót.
Pornófilmben már láttam ekkora néger farkat, de élőben még soha...
Detti elkezdte masszírozni Daren golyóit, majd alá is bukott, jó alaposan körbenyalva őket, végül bevette a szájába a hatalmas fekete szörnyet.
Majd szétrepedt Detti állkapcsa, de úgy rászívta magát Daren farkára, mint ahogy az anakonda nyeli el nálánál jóval nagyobb áldozatait.
Cuppogott rendesen. Leeresztette a torkán, amíg csak bírta, sőt még annál tovább is.
Daren is élvezte a mókát, de nem hagyott esélyt Dettinek, hogy alább hagyjon a kéj, amit érez, így olyan könnyedén felemelte, majd hanyatt fektette Bernit a kanapén, mintha csak szalmából lett volna.
Pillanatok alatt kigombolt még két gombot Detti blúzán, kiszabadította a feleségem melleit a melltartóból, majd elkezdte szívni a mellét. Cumizott, mint a csecsemők.
Detti most is nyögött, sőt, fel is sikoltott néha.
Daren feltérdelt, és következett az, amit délelőtt Berni álmában sem gondolt volna, igaz, én sem.
Daren odatette Detti puncijához a szörnyű nagy fekete farkát, és elkezdte betolni.
Detti elég szűk volt, de valamitől, lehet a cigi meg rákent kenőcs hatására úgy csucsogott a puncija, hogy nem volt kérdés, belé tudja-e nyomni Daren a farkát vagy sem.
Ugy nyomult bele Detti rószaszín, szűk kis puncijába a fekete farok, mintha odatervezték volna.
Eközben Detti már kiabált a gyönyörtől. Odanyúlt Daren fenekéhez, és magába húzta teljesen, tövig.
Fogalmam nem volt, hova fér el a nejemben egy ekkora farok, de láthatóan nem fájt neki, sőt ellenkezőleg.
Daren kihúzta, majd újra betolta, ki-be, ki-be, mint valami 424-es gőzmozdony dugattyúi.
Detti puncija engedelmesen megadta magát és szétnyílt a tolásoknál, miközben hálás nyögésekkel fogadta a törődést.
A fekete férfi most megint felkapta Bernit, térdre fordította.
Hátulról, kutya pózban is bevezette a hatalmas ébenfekete dákót a mostanra már jól megdolgozott, automatikusan szétnyíló rózsaszín punciba.
Őrületes látvány volt a hófehér testbe behatoló fekete tömeg.
Detti úgy ahogy volt térdelt előtte. Felhajtott szoknyában, félig kigombolt, ingben, a le nem vett melltartó fölött himbálódzó tejfehér mellekkel.
Nagyokat nyögött válaszul a fekete farok rohamaira, és a mellei is engedelmes himbálózásokkal reagáltak a tolásokra.
Daren csak a fejével intett, hogy álljak a feleségem elé.
Mondani akartam, hogy Detti engem csak szökőévente egyszer hajlandó leszopni, de a látottak alapján inkább nem szóltam egy szót sem, inkább vártam, mi fog történni.
Amint odaálltam Detti elé, csakúgy mint az előbb Darennél, az én övemet is kicsatolta, elővette a farkamat, és olyan elánnal kezdte el szívni, hogy azt hittem összeesek a gyönyörtől.
Lucsogva, cuppogva szívta ette a farkamat, néha fogazott is, de nem volt kellemetlen, sőt olyan ügyesen csinálta, mintha minden nap leszopna valakit, pedig tudtam hogy nem, mert elég jól ismertem a viselt dolgait.
Kezével masszírozta közben a golyóimat.
Már már azon voltam, hogy telerakom a száját, amikor Daren beleélvezett Detti szűk, de most igen lucskos pinájába. Jó hoszan élvezett, el sem mertem képzelni mennyire rakhatta teli a forró lyukat.
Amint Detti megérezte, hogy Daren elment, rajta is keresztül robogott a kéj, olyan erővel, mint az előbb említett hatalmas erejű mozdony a síneken.
Lahajtott fejjel sikított, akkorát élvezett. Miközben még tartott nála a kéj, Daren valami puha műanyag cuccot cuppantott be Detti puncijába, így nem folyt ki a mérhetetlenül soknak gondolt ondó, és intett, hogy menjek oda.
Láttam, hogy a korábbi tégelnyből most Detti fenéklyukához ken, a mutatóujját tövig be is tolta, és odabent is jól szétkente azt a valamit, majd mutatta, hogy tessék, szabad a pálya.
Nagy ritkán sikerült Dettit rávennem az anális szexre, de abba se volt soha köszönet.
Hát most kapva kaptam az alkalmon, odaálltam Detti fölé, a farkamat a fenekének nyomtam és némi ellenállással ugyan, de szinte akadálytalanul siklott a farkam tövig a feleségem fenekébe, aki ettől mintha megvadult volna, és nem pont az imént élvezett volna el, újra hangosakat nyögött.
Rám valami lila köd ereszkedett, toltam, húztam, nyomtam a farkam Detti tűzforró szűk ánuszába.
Ő a kezével alulról ösztönösen elkezdte masszírozni a csiklóját, és abban a pillanatban, amikor elkezdtem hangos nyögésekkel telepumpálni a fenekét a forró ondóval, ő újra elélvezett, legalább olyan zajos körülmények között, mint az imént.
Mivel hetek óta nem voltunk együtt, úgy éreztem, hogy több deci ondó jön ki belőlem, és mind belepumpáltam Berni szűk fenéklyukába.
Lassan csitult a gyönyör mindkettőnkben, de azután csak vége lett.
Lassan kihúztam a farkam a feleségem fenekéből és mámorosan néztem, ahogy a kis gyűrű kötelességtudóan összezáródik, magában tartva mindazt, amit az imént beléraktam.
Majd lerogytam az ágyra, mert nem maradt jártányi erőm se. Detti se nagyon mozdult.
Daren hozott egy törölközőt, majd Detti alá tette, Dettit ráfektette a mellkasánál a kanapé karfájára, a fenekét pedig lenyomta miközben Detti térdelt egy kis terpeszben.
Kihúzta a puha kis "dugót" a feleségem puncijából, majd elkezdte masszírozni a gerince mellett lefelé a feneke irányában fölül, alul pedig a hasa alatt nyomta finoman a méhe tájékán.
A punciból ömlött kifelé a fehér ondó, igazi krémes pite látvány volt.
De a masszírozás hatására a feneke is úgy ellazult, hogy kifolyt onnan is, amit én tettem bele.
Az életben nem láttam ilyet, még pornófilmben sem.
De mindent felvettem videóra, mert ez az egész valami hihetetlen volt a maga ős ellentmondásával, de hatalmas gyönyörökkel együtt.
Amikor kiürült a nejem puncija és feneke is, Daren gondosan áttörölte mindenhol, teljesen szárazra.
Felöltöztette, begombolta Bernit, majd oldalt fektette a kanapén, gyengéden párnát téve a feje alá, a törölközőt pedig betette egy nejlon táskába.
- Ezt lent majd kidobjuk. -mondta.
Én csak bólintottam helyeslően, és néztem, ahogyan betakarja a máris álomba szenderült Bernikét.
- Semmire nem fog emlékezni. Azt hiszi majd, csak elaludt itt, várva a lovagját, akiről meséltél. - mondta.
A csengőt visszakapcsoltam, bár nem hallottam, hogy kopogott vagy zörgött volna a kolléga, de ha hallom sem érdekelt volna, azt hiszem...:)
Lementünk, kidobtuk a csomagot, beültünk a  kocsmába.
Én fizettem, mint ahogy egy hónapon át az elvesztett fogadás miatt minden nap, de életemben nem örültem annyira elvesztett fogadásnak, mint akkor.
Detti tényleg nem emlékezett semmire, azt hitte elaludta a randit.
Én azóta százszor véginéztem az öszes kamera felvételeit, többször újra átélve a történteket, és elélvezve e látványtól, ahogyan az ébenfekete férfitest magáévá tette az elefántcsont fehérségű nőit, nem beszélve arról a gyönyörről, amit közben én is átélhettem.
Néha megéri veszíteni is...;)

2014. június 1., vasárnap

Milf történetek 5. - Lélegzetelállító szex egy tanító nénivel

45 pluszos nők. Szürke egér kategória, átsiklik rajtuk a tekinteted, ha egy irodában, vagy buszon, esetleg utcán látod őket.
Sosem akartak vagy tudtak kitűnni a környezetükből, pedig a maguk módján csinosak, ha az ember meglátja a bennük rejlő lehetőséget, hát megmozdul a fantáziája.
Ilyen idősen azok a nők, akik felnőtt környezetben mozognak, azért valamelyest indíttatva érzik magukat, hogy tartsák a trendet öltözködésben, ápoltságban, amennyire lehet, illetve a férfi kollégáknak is igyekeznek tetszeni, amennyire tőlük telik.

Ott vannak a tanárnők is, főleg, akik általános iskolában, alsó tagozatban tanítanak.
Ők nem igazán tudnak kitűnni a sok másik tanárnő között, maximum a tesi tanárnak igyekezhetnek tetszeni, ha férfi, de inkább annak se.
Ahogy több tucatszor mentem szívességből az egyik kis rokon gyerekért a közeli általános iskolába, volt alkalmam megfigyelni a 45-50 pluszos alsós tanár néniket.
Legtöbbjük végletesen elhízott, elengedte magát fizikálisan. Sokuk az elhízás után már a ruhatárával sem vergődött túl sokat. Kinyúlt pólók alatt a megnyúlt hatalmas mellek...
6-11 éves gyerekekkel körülvéve nap, mint nap minek, kinek kiöltözni?
Persze volt, aki nem adta fel. Ők ápoltak voltak, vékonyak, még ha egy ici-pici hurka a has tájékon ott is volt, de szinte láthatatlanul, igazából csak ha olyan tapadósabb felső volt rajtuk.
Ezek közül is volt egy, aki arcra sem volt elsőre igazán megragadó, de ha többször nézte az ember, hát ott volt az arc, a kor mögött a nő, aki nem tudta kihasználni a nőiességét korábban sem, most meg már…
Elképzeltem, ahogy mindig ilyen esetekben, hogy az ilyen csendes szürke verebek tudnak hatalmasakat szeretkezni, sikítani a gyönyörtől, pedig ha ránézel, ez elsőre eszedbe sem jut. Persze ez csak fantáziálgatás volt, ahogy napról napra lekísérte a kicsiket a földszintre délután négykor, és elköszönt tőlük, a kicsik meg tőle: víííííszoooooont láááááátááááásra!
Utána ment fel a lépcsőn, vissza a tanáriba, majd haza, gondolom a családjához.
Én meg vittem a kis rokont "haza" a nagyszüleihez, akik eljönni nem tudtak érte, de vigyázni tudtak rá, míg a szülők megérkeztek a munkából.

Eljött a szüret, majd az iskolai bál ideje, ahova a szülőket invitálták jótékonysági célból, hiszen a belépőjegyek túlárazottak voltak, de legalább az iskola ilyenkor némi extra bevételhez jutott.
Gondoltam egyet, vettem én is belépőt, hogy a következő péntek este ott lehessek a bálon. Hátha szebben felöltöznek a csinosabb tanár nénik, esetleg még lehetne is némelyiküknek csapni a szelet.
Eljött az ominózus péntek este, ott volt a bálon ő is, ahogy akkor megtudtam Eszter, hiszen így szólították a kollégái. Sürgött forgott, de nem láttam, hogy férj vagy élettárs vagy bármi hasonló szerepet betöltő hímnemű ott lett volna vele, akihez odamegy, puszit ad vagy ilyesmi.
Névre szóló kártyákkal voltak megjelölve a befizetések alapján a helyek. Sokan persze nem is jöttek el, mert csak jótékonykodni akartak, de nem vágytak a bálozásra...
Láttam, hogy a mellette levő helyre sem ült le senki, pedig már benne jártunk az estében.
Na, gondoltam, most vagy soha.
Mivel alig ment addig a helyére, észrevétlenül kicseréltem a mellette levő valaki névtábláját az enyémmel és leültem. Sokat nem kellett várnom, mert úgy tűnt, az ő feladatai nagyjából véget is értek aznapra.
Végre leült mellém.
Megjegyeztem neki, hogy látom mennyit kellett lótifutiznia, és ezzel el is indult a beszélgetés.
Jól el is fáradt, így a szokásosnál könnyebben elfogadta, hogy töltsek neki a borból.
Mivel a vacsorát még nem szolgálták fel, így a fáradtsága mellé még az éhség is hozzácsapódott, a bor pedig ilyenkor tud nagyot ütni.
Láttam rajta, hallottam a hangján, a beszédén, a nevetésén.
Nem akartam leitatni, de határozottan megkönnyítette a helyzetemet.
Kérdeztem a családjáról, hogy miért nincsenek itt.
Az első 10 évben még jött vele a férje, de utána felhagyott ezzel, hiszen Eszter az idő nagy részét rohangálással töltötte ilyenkor.
Szó szót követett, a bor is dolgozott, hamar eljutottunk olyan témákhoz, amitől egyrészt szomorú lett, másrészt nem lett volna jó, ha más is hallja, így szépen felálltunk és kisétáltunk az iskola udvarára.
Nem volt túl hideg odakint, de azért szívesen fogadta a zakómat, amit a vállára terítettem.
A beszélgetés természetesen az életkorra, az elvesztegetett fiatalságra, majd a házasságra, végül a szexre terelődött.
Nem volt sok veszteni valóm, bevállalósan kérdezgettem, illetve igyekeztem adott irányba terelni a beszélgetést. Kifelé jövet a borosüveget és a poharakat felkaptam, így volt muníció még egy darabig.
A szokásos történet bontakozott ki rövid idő alatt.
Ő élne, bulizna, de a férje nem partner ebben, inkább otthon ülne amikor csak lehet.
Érződött, hogy nem stimmel otthon sok minden, nem csak a társaságba járás kérdése a probléma.
Kevés szex, az is semmilyen....
No meg is érzektünk minden dolog gyökeréhez.
Persze nem ettől forog a föld, de ha egy házasságban nincs, vagy nem jó a szex, ott előbb-utóbb utat tör magának a természet.
Innentől fogva nyert ügyem volt. Nem ragoznám túl a dolgot, de az együttérzés kifejezéseként megfogott váll, simítás, érintés, no és a bor áldásos hatása megtette a magáét.
Hja, ha valaki alig szexel, hamar elcsábul, ahogyan ő is.
Javasoltam, hogy hagyjuk ott a bált, neki már úgy sincs dolga itt, ne adjunk okot a kíváncsiskodóknak és a pletykafészkeknek. Bement a táskájáért, a kabátjáért, elköszönt akitől kellett, és jött.
Addigra ott állt a taxi is a járda mellett.
Beültünk, és irány a bekamerázott "albérlet".
Ő csak annyit tudott, hogy nyugodtabb körülmények között folytatjuk majd a beszélgetést, hogy a legénylakásra megyünk. A feleségemről nem beszéltem neki, mint ahogy a rengeteg kameráról sem.
Azt hittem, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, tehát beszélgetünk, és majd egyszer csak a tettek mezejére lépünk, mert nyilván ő sem gondolta azt, hogy irodalmi estet fogunk tartani.
De nem ő lepődött meg, hanem én.
De nagyon.

Alig csuktam be az ajtót magam mögött, és fordítottam rá a kulcsot, amikor megfordultam és már alig volt rajta ruha, sőt rólam is kezdte viharos gyorsasággal eltávolítani a sajátomat.
Közben rám tapadt az ajkaival, és harapta, szívta keményen az enyémet.
Alig kaptam levegőt a meglepetéstől, de kezdett engem is elragadni ez a váratlan hév, ami teljesen felkészületlenül ért.
Megragadtam és hanyatt döntöttem az ágyon, miközben az utolsó apró kis ruahadarabokat is letéptem róla. Megjegyzem nagyon ízlésesen volt öltözve még egy perce, és szexi fehérneműi voltak, de már az is csak múlt időben.
Borotvált puncija volt...
Ráfeküdtem és azzal a mozdulattal belé is toltam a farkam.
Felsikoltott, magára húzott, és vadul jelezte, hogy tegyem a dolgom.
Nem okoztam csalódást, vadul keféltem, csak úgy csattogott a testünk ott alul a heves lökésektől.
Én is élveztem nagyon, de nem akartam, hogy én menjek el előbb, ezért gyorsan alábuktam a lábai közé és belenyaltam a puncijába. Felnyögött, hagyta hogy nyaljam néhány percig, majd határozottan arra kért, nem, nem is kért ez inkább utasítás:
-Üss meg!
Azt hittem rosszul hallok.
-Gyerünk, üss meg! -sziszegte Eszter szinte eszelősen.
Hallottam, olvastam én már a mazochizmusról, de a tudásom csak elméleti volt.
Mint később kiderült, Eszter az úgynevezett harmadik osztályba tartozó mazochista volt.
Finoman pofon legyintettem, de ez persze semmi volt neki.
Elkezdett ő csapkodni engem, ami nekem nagyon kellemetlen volt, hiszen én nem hajlok az ilyen kielégülésre.
Viszont cserébe jól feldühített és erősen lefogtam, majd durván kezdtem el tömni.
Ez már nem szeretkezés volt, ez már konkrétan baszás a maga fizikai nyersességével.
Erős, durva, de láthatóan ezt jobban élvezte, mint a gyengédséget.
Előtört belőle a sokszor elképzelt sikoltózós tanító néni.
Huh, de mennyire...!
Sosem gondoltam volna, hogy ez így fel tud izgatni. Nem tűnt mesterkéltnek, hiszen megvolt rá az oka, hogy nagyokat és fájdalmasan nyögjön, sikkantson.
Mivel nem akartam bántani, és az az egésznek a hangulatát elvette volna számomra, így jobb ötletem támadt.
Úgy gondoltam, hogy talán erre ő sem számít.
Olvastam én a fojtogatós szexről is korábban, de az ismeret itt is csak elméleti volt.
(Ha agyunk átmenetileg kevesebb oxigénhez jut, az egy bizonyos pontig növeli az endorfinszintet és ez a szédülés mellett eufóriát, bódultságot, valamint a gátlások csökkenését okozza.)
Gyors mozdulattal hasra fordítottam, lefogtam a két kezét, hátulról beletoltam a farkam, szinte nyársra húzva Esztert keményen, amit ő hálás nyögéssel fogadott.
Mivel pont annyival magasabb voltam nála, így ahogy rá feküdtem a hátára, a vállam a fejével került egy magasságba.
Keze leszorítva, miközben folyamatosan tömtem, mint a libát, és a vállammal hirtelen beleszorítottam a fejét a nagy, puha párnába, hogy ne, vagy alig kapjon levegőt.
Mivel én mozogtam, így az én oxigén tartalékom jobban fogyott, ezért úgy döntöttem, hogy visszatartom a lélegzetem, és amikor már nem bírom tovább, akkor engedem fel a vállammal a fejét, hogy ő is lélegzethez jusson, így talán elkerülhető, hogy véletlenül megfulladjon. Amikor én is kortyoltam pár lélegzetvételnyi friss levegőt, és a pulzusom is a viselhető tartományba süllyedt vissza, újra leszorítottam a fejét, és újult erővel csattogott az ágyékom a fenekén, miközben a farkam szinte már a méhéig hatolt az erős lökésektől.
Egyszer sem mondta a levegővételekkor, hogy hagyjam abba.
Vadul zihált, de nem ellenkezett.
Éreztem, hogy ez az agresszív, állati közösülés sokkal hamarabb fog eljuttatni engem is a csúcsra, mint a normál helyzetek. Ezért az utolsó fojtást követően nem nyomtam már vissza a fejét a párnába a vállammal, hanem jeleztem a nyögéseimmel, hogy nekem itt a vég, hogy ő is fel tudja gyorsítani a saját beteljesülését, ha szeretné.
Sikoltozott, vonaglott alattam, és szinte másodpercre pontosan egyszerre robbant az ő orgazmusa és az én kitörésem.
Megszűnt a tér és az idő körülöttem.
Pumpáltam belé a forró ondót. Nem érdekelt, hogy védekezett-e, és ha igen, hogyan. Csak jött belőlem megállíthatatlanul, miközben az ő összehúzódásai fejték a farkam, húzták a testébe a milliónyi sejtemet.
Egyszerre elfogyott az erőm és rá roskadtam a hátára, de belőle is elszállt az összes erő, csak pihegett alattam szótlanul.
Nem húztam ki belőle a farkam, hanem hagytam hogy fokozatosan zsugorodjon, majd kicsusszanjon belőle, mint a dugó az üvegből, ami utat engedett az ondónak, ami így mint valami forró pite nézhetett ki, ha valaki látta volna.

Bő 10 percet voltunk így.
Tudom, hogy a nőknek lassabban jön a gyönyör, de nem is múlik olyan hirtelen, így gyorsabban készek egy második menetre. Most nekem is elegendő idő telt el, és pihenés közben gonosz kis gondolatom támadt.
Ha már szereti a fájdalmat, én is kaphatok tőle valamit, ami nekem öröm, és végül neki is az, hiszen szereti, ha fáj.
Elhezdtem hozzádörgölni a farkam a fenekéhez, és mivel én tudtam, hogy mit akarok, hamar merev lettem újra. Dörgölőzés közben jól összeondóztam a fenekét a lyukánál is, és mindenhol. Csúszott már minden rendesen.
Mártogattam is a puncijába a farkam, utána pedig szétkentem a két farpofája között.
Nem szóltam semmit, csak megfogtam a jobb kezét, és a hasa alatt odavezettem a saját puncijához a kézfejét, majd először én kezdtem el masszírozni a pináját, végül ráhagytam, hogy tegye, ha akarja, nekem kellett a saját kezem másra.
Felkönyököltem, megfogtam a farkam, odaillesztettem az ánuszához, és nem durva, de határozott mozdulattal elkezdtem belenyomni a fenekébe.
Néztem, ahogy a makkom szétválsztja az erős kis gyűrűt, ami belülről sok mindent meg tud állítani, de most a kívülről befelé törekvő kőkemény farok nyomását nem sokáig állhatta, hanem megnyílt, és elkezdte magába fogadni a farkam. A makkom eleje könnyen utat tört magának, majd következett a legszélesebb rész, ami feszítette szét a kis izomgyűrűt, míg végül becuppant és a záróizom jótékony, erős szorítását éreztem a makkom körül.
Felnyögött a fájdalomtól, de én nagyon élveztem.
Igen, ez általában nem kellemes a nőknek, csak hosszú gyakorlás után, nagy odafigyeléssel és szelídséggel.
Na ez most nem volt meg. Nyomakodtam belé határoztottan, egészen tövig.
Amikor már teljesen benne voltam, szépen kihúztam magam, újra teljesen, és elölről kezdtem az egészet, de most már keményebben, gyorsabban, hiszen az ánusza sem volt már olyan szoros, mivel az imént alaposan szétfeszült a behatoláskor.
Keményen tövig toltam, majd ismét ki, újra be, egyre gyorsabban, egyre erősebben.
Nem érdekelt, hogy fáj neki, hiszen elvileg ez neki is így volt jó.
És valóban. Elkezdte masszírozni a csiklóját, miközben én ki-be jártam a seggében, mint valami eszelős gőzmozdony dugattyúi.
Nyögött, sikkantott, kiáltott.
Az egészben az volt a legjobb, hogy alig pár perce ürültem ki, így bár esztelen jó érzés volt, most nem mentem el olyan gyorsan, mint más alkalmakkor, amikor a popószex örömeiben részesültem.
Veszettül jó érzés volt, ahogy a kis izmos gyűrű szorította a farkam, sokkal intenzívebben, mint a punci.
Sokáig, nagyon sokáig bírtam. Kiélveztem minden percét, ittam a látványt, ahogy eltűnik a fenekében a farkam, majd újra előjött, majd megint vissza. Közben az oldalsó tükrökben láttam, ahogyan a mellei válaszolnak a határozott lökésekre, ahogyan a lökések ritmusára körkörös mozdulatokkal ringatóztak, néha össze is csattantak, izgató hangot adva.
Jól bírtam, de lassan közeledett az új beteljesülés.
Ezt ismét a hangommal jeleztem, egyúttal még keményebben löktem magam tövig a fenekébe. Megfogtam a két kezemmel a csípőjét, hiszen ott térdelt előttem, és a kapaszkodó hájnál fogva lendületet vettem újra és újra még keményebben, mígnem másodjára is kitört a vezúv...
Ezúttal a seggét pumpáltam teli forró ondóval, hatalmas nyögések közepette.
De ő sem bírta tovább, ő is elélvezett a fájdalomtól és a gyönyörtől.
Az utolsó cseppig a seggébe ürítettem a második adagot is, amit a puncijával ellentétben a kis ánuszgyűrű nem engedett kifolyni.
Ezt haza fogja vinni, mint valami ajándékot, és majd otthon megszabadul tőle a hagyományos módon.
Ezután már csak a szokásos beszélgetős, cirógatós levezetés következett.
Hazavittem, ismét csak taxit rendelve.
Emlékezetes maradt mindkettőnk számára az iskolai bál.
Több alkalommal megismételtük ezt az éjszakát, de egy idő múlva mindenkinek tovább kellett lépnie új partner, új gyönyör, új fájdalom után kutatva.
A mai napig barátok vagyunk, és ha úgy hozza a sors, hogy ő nem talál huzamosabb ideig olyan partnert, aki elfogadná az ő másságát, és értő módon tudná őt kielégíteni, akkor ágyba bújunk és vadul szeretjük egymást.
Lélegzetelállító módon....:)

2014. január 30., csütörtök

Szopós Betti, szopós malac és Mr. Tanaka

Két dolog jutott eszembe, miközben heteken keresztül az új kolléganőmmel szemben ültem az íróasztalomnál, és minden lehetséges pillanatban gyönyörködtem benne és megannyi módját elképzeltem a vele való szexnek.
Az egyik egy könyv, amit fiatalként olvastam: Szabó Miklós Zöldsapkások című könyve.
A főhőse az 1956-ban Amerikába diszidált magyar fiú.
"Az ifjú Magyar Ferenc az US Army önkéntes katonája lett, később átkerült a katonai rendőrség kötelékébe, majd karrieje tovább ívelt: a hírhedt „zöldsapkás” különítmény katonájaként különleges kiképzésben részesült, hogy méltó tagja legyen annak az alakulatnak, mely a világ minden táján terrorakciókkal, puccsokkal, diverziókkal szól bele más országok politikai életébe."
Ezen kiképzés alatt került kapcsolatba egy japán származású kiképzővel, Mr. Tanakával (ha jól emlékszem a nevére).
Megfigyelte, hogy menyire sokat jelent a japánnak, ha a nevét nyomatékosan kiejtve szólítja meg, illetve talán a hagyományos meghajlással is megerősítette a dolgot.
Nyilván kevésbé érezte magát megbecsültnek Amerikában a japán kiképző (10 évvel a világháború után), és rengeteget jelentett neki, ha valaki tisztelettel és hangosan mondja ki a nevét.
Akkortól kezdve jóval kedvesebb volt a magyar fiúval a japán kiképző, míg a végén addig jutott a srác, hogy már csak a Mr.-t emelte ki jó hangosan, amikor a japánhoz szólt, de ez fel sem tűnt annak, ugyanúgy megbecsülve érezte magát.
A kiképzés végén pedig talán egy oklevelet is kapott tőle: "legkedvesebb tanítványomnak" címezve.
A másik ami eszembe jutott és egy idő után nem ment ki a fejemből, hogy anno a szülővárosomban volt egy lány, akit nemes egyszerűséggel csak "szopós Bettinek" emlegettek a háta mögött.
Valószínű nem véletlenül.
Azután úgy hozta az élet, hogy egy másik hölgynek is hallottam ilyen ragadványnevét, őt az egyik nagy klinikán neveznek a munkatársai "szopós malacnak", gondolom őt sem véletlenül.
Ezek a dolgok kavarogtak bennem, mégpedig a következők miatt.

A feleségem egyszerűen sosem akart orálisan kielégíteni, hogy az iméntiekhez stílusosak legyünk: leszopni.
Amit pedig az ember nem kap meg, arra nagyon tud vágyni egy idő után, még ha apró dolognak tűnik is egy normál szexuális élet mellett.
Pesze az is közrejátszhat benne, hogy ez a fajta kielégülés a nő feletti hatalmat is szimbolizálhatja a megfelelő pozícióban. Meg persze az elfogadást is, ha még le is nyeli a spermát.
Nálunk ez nem volt, ergo nagyon hiányzott.
Az új kolléganőm sokat beszélt, így nem volt nehéz rövid idő alatt feltérképezni, hogy neki mi az, ami hiányzik.
Sokat beszélt a férjéről, a házasságukról.
Alapvetően jó kapcsolatuk volt, sosem csalták meg egymást, bár ez nagyrészt rajta múlott szerintem, mert a férje nagyon szűken mérte az elismerést és a dícséretet.
Annyiszor elmondta, hogy mennyire hiányzik neki a férje elismerése, dícsérete, hogy beindította a fantáziámat.
Jó átlagos alkatú volt, semmi igazán feltűnő. Karcsú, szép arcú, eredeti vörös hajú, ezért az arca kissé sápatagnak tűnt, mint a vörösöknél általában.
A feneke kerek, kemény, a mellei talán átlag felettiek, jó teltek.
A szája egy kicsit "kacsára" emlékeztetett, de nem botoxos, alapból volt egy kicsit más, mint az átlag, viszont ezzel pont oda irányította az ember szemét, pláne, hogy állandóan beszélt.
Egy idő után elkezdett bevillanni, hogy de jó lenne, ha betehetném a farkam a szájába.
Na ez a gondolat azután többet nem is ment ki a fejemből.
Itt jutott eszembe először szopós Betti és a szopós malac.
Miközben beszélt, beszélt, rengetegszer elképzeltem, ahogy leszop.
Ő persze azt hitte, hogy arra figyelek, amit mond, pedig dehogy.
Csak azt nem tudtam, hogy a csodába érjem el, hogy a szájába vegye a farkamat, hiszen az elmondása és a jelek szerint is hűséges típus volt.
Azután valamit mondott, amiért akaratlanul is őszintén megdícsértem.
Itt bukott ki, hogy mennyire nem kapja meg ezt a férjétől, kiváltképp, hogy kislány korában a saját apukája is hasonló beállítottságú volt és nagyon szűken mérte az elismerést. Könnybe is lábadt a szeme, miközben a házasságuknak erről kevésbé kellemes oldaláról beszélt.
Itt jutott eszembe Mr. Tanaka története.
Gondoltam semmit nem veszíthetek, ha finoman elkezdem dícsérni olyan területeken, amit nem érthet félre.
Az eredmény megdöbbentő volt.
Igazán jólesett neki minden dicséret, szinte szivacsként szívta magába minden elismerő szavamat.
Ezzel egyidőben elkezdett érdeklődni rólam is, ami addig nem volt jellemző.
Ezt a részt azért igyekeztem tudatosan homályban tartani, nem sokat beszéltem magamról, a házasságomról, ezt a későbbiekre tartogattam.
Inkább őt kérdezgettem, mindenféléről, és amiben csak lehetett megdícsértem.
Szinte kinyílt. Mosolygósabb lett, minden reggel örömmel, csivitelve köszöntött a munkában, és egy kicsit borúsabb volt a tekintete, amikor hazafelé ment.
Rettentő sokat jelentett neki minden elismerő szó.
Miután úgy éreztem, elég idő telt már el a kondicionálásával, egyik kora nyári hétfő reggel, amikor az utóbbi időben már szokásos életvidám hangulatban beviharzott az irodánkba, ahol ketten dolgoztunk, előadtam a hattyú halálát...

Enikő szokásához híven csivitelt, mint valami kismadár, de most nem érkezett pozitív megerősítés a részemről. Látszólag magamba roskadva, rossz kedvűen meredtem magam elé a papírjaimba temetkezve.
-Valami baj van? - kérdezett rá nyíltan kisvártatva Enikő.
- Nem, nincs baj, illetve nem nevezném bajnak, inkább csak kellemetlenségnek. - válaszoltam.
- Valami nem stimmel az adatokkal? -kérdezte.
- Ja, nem, nem munkahelyi a dolog - mondtam elmerengve, majd csendben maradtam.
Az egész nap így tel. Ő azért próbált a szokásos módon beszélgetni és várta a visszajelzést, de semmit nem kapott tőlem.
- Ha szeretnéd elmondhatod, érdekel, hogy mi bánt téged. - biztosított a figyelméről Enikő.
- Hát elég magánjellegű, mondhatni intim probléma a feleségem és köztem. Nem tudom, hogy szabad-e ilyenről beszélnem. Nem akarlak terhelni ilyesmivel. - válaszoltam.
Kis idő elteltével megerősítette, hogy szeretne segíteni, ha tud, és érdekli, hogy mi van velem, mi az ami ennyire nyomaszt, hogy még beszélgetni sincs kedvem.
"Na sínen vagyunk" - gondoltam.
Hiányzik neki az eddig megszokott mindennapos pozitív visszacsatolás, és most szeretne többet tudni, hogy van-e valami, amivel elháríthatja a vélt akadályokat a jó hangulatú beszélgetések útjából.
Arra persze nem lehetett felkészülve, amit mondtam neki, kiváltképp, hogy soha ilyesmiről korábban nem beszéltem neki.
Elmondtam végül, hogy a feleségem néhány hete egyáltalán nem kívánaja a szexet, ezért nem is bújtunk ágyba már jó ideje. Biztosítottam felőle, hogy ezzel nekem alapjában nincs gondom, de mivel semmilyen testi vagy lelki oka nincs a pauzának, így nem értem, hogy legalább orálisan miért nem elégít ki. Ha ő nem is szeretne szexelni, legalább a másikra lehetne egy kis tekintettel, hogy könnyítsen rajtam lelkileg is, meg szó szerint is.
Ráadásul a mondás is úgy tartja: amit nem adunk meg a párunknak, majd megadja más.
Elnézést kértem Enikőtől, hogy ilyesmivel terheltem, majd látszólag beletemetkeztem a munkámba.
Közben persze figyeltem a szemem sarkából.
Mélyen elmerengett egész nap. Most ő is alig szólt egy szót is, látszott, hogy teker az agya, hogy mi módon kaphatná vissza a régi énemet, ami folyton őt dícsérte.
Egész héten hallgatag voltam, péntekre tört meg a jég.
Látszólag semmi sem változott, de csak látszólag.
Mivel az előtte napokban ő is csendben volt, így feltűnt, hogy pénteken újfent visszatért a beszédes kedve, mint ha valami hatalmas lelki tehertől szabadult volna.
Pénteken rövidebb napunk volt. Ilyenkor már fél kettőkor leléphettünk általában.
Aznap sem voltam túl beszédes, de azt láttam, hogy ő most valahogy más.
Ha nem is olyan intenzíven, mint máskor, de azért beszélt, és most ő biztosított az együttérzéséről a korábban elmondottakkal kapcsolatban. Olybá tűnt, mintha meghozott volna egy döntést, és emiatt most kicsit könnyebb neki lelkileg.
Könnyű kis nyári ruha volt rajta. Nem mini, térdig ért a ruha alja.
A mellei hetykén izegtek-mozogtak a ruha alatt.
Amikor fél kettőkor összepakoltam, hogy indulok haza, gyorsan odalibbent az ajtóhoz, rázárta belülről, és odaállt elém...

-Kérlek, ne szólj semmit, csak ülj le. - mondta halkan. Te már annyit segítettél nekem, hogy olyan aranyosan meghallgatod az örömömet, bánatomat nap mint nap, hogy úgy érzem, most rajtam a sor, hogy viszonozzak belőle valamit - búgta Enikő az édes kis kacsa szájával.
Visszahuppantam a székembe és igyekeztem leplezni az elégedettségemet.
-Jaj Enikő, én nem ezért hallgattalak meg, te tényleg egy nagyszerű, kivételes nő vagy, és a feleségemmel kapcsolatban sem ezért...-hazudtam gyorsan egy lélegzetvétellel.
-Ssss...én akarom.-fojtotta belém a szót.
Oké, én mindent megtettem, gondoltam. Jöjjön, aminek jönnie kell.
Hagytam hogy kigombolja a nadrágom, lehúzza a sliccem és megszabadítson minden ruhadarabtól ott lent.
Egy hete minden reggel leborotváltam magam alaposan odalent, mert titkon reménykedtem benne, hogy ez lesz a végeredménye az egész színjátékomnak.
Bő egy hete elutasítottam a feleségem minden közeledését, miközben úgy ittam az ananászlét, mint ha csak az életem függne tőle. Ha nem is az életem, de a spermám íze mindenképpen, ezért nyakaltam ha kellett, ha nem.
Próbáltam uralkodni magamon, hogy ne ágaskodjak, hiszen az eléggé rákészülés gyanús lett volna, meg egyébként is azt szerettem volna, ha a nulláról szopja fel a petyhüdt farkamat.
Egész héten, minden pisilés után alaposan körbemostam, nem tudván, ha el is érkezik ez a pillanat, az mikor lesz pontosan. Így most nem tartottam attól, hogy kellemetlen szagú vagy ízű lett volna a farkam.

Enikő elkezdte puszilgatni a heréimet, finoman körbenyaldosta, majd meleg szájába vette a farkam, ami most még majdnem golyóstól együtt befért volna egyszerre.
Hű, micsoda érzés volt, ahogy tele volt a meleg, nyálas szája a farkammal, amit a nyelvével körbe-körbe nyalogatott, miközben néha átváltott szívásba és felfelé húzta rajta finoman összeszorított kacsa száját.
Minden ilyen felszopásnál a duplájára nőtt, vastagodott a farkam, ahogy észvesztő sebességgel áramlott oda a vér a testem más részeiről.
A zacskóm alját is alaposan végignyalogatta. Annyira jólesett, hogy elakadt a lélegzetem.
Majd a szája felsiklott a farkamon a makkomig, rábukott és....
Hát valahogy így képzeltem el a szopós malac érzést.
Cuppogott, szívta, nyalta folyamatosan.
Amikor pedig érezte, látta a jelekből, hogy közeledik a beteljesülésem, jó erőset szorított a markában levő farkamon, és ezzel visszanyomta a kitörni készülő gejzír hőfokát, majd újra kezdte az egész játékot.
Ezt megcsinálta háromszor vagy négyszer, a végén már azt hittem felrobbanok.
Sóhajtoztam, nyögtem annyira jól csinálta.
Majd felálltam és finoman arra kényszerítettem, hogy dőljön hátra, miközben dugtam a száját.
Jó mélyre leengedte farkamat a torkában.
-Szólj, ha jön-kérte.
-Rendben, megpróbálom-hörögtem, de persze eszem ágában sem volt szólni előre.
Megfogtam a fejét, a tarkóját a két kezemmel és finoman tartottam, hogy ne mozduljon el, miközben húzkodtam ki-be a szájába a farkam.
Éreztem, hogy itt a vég, és abban a pillanatban, amikor elkezdett fröcskölni a szájába az ondóm, szóltam, hörögtem, hogy "jön", de akkor már késő volt.
Elkezdtem telespriccelni a száját a forró, ananásztól remélhetőleg édeskés ondómmal.
A fejét egy picit szorosabban tartottam, hogy ne tudja félrekapni, de nem is akarta, hiszen egy kicsit hátrahajlott pozícióban volt, ha kiengedi, vagy elrántja a fejét, minden a szép ruáhácskája elejére folyt volna.
Én csak lövelltem ki magamból a bőséges nedvet, ami több, mint egy hete gyülemlett bennem, és amit az iménti szorítgatós játékával a maximumra turbózott fel.
Hihetetlenül jólesett, hogy telinyomtam a száját, de nem tudott mit tenni, mert vagy a ruhája lesz olyan, vagy elkezdi nyeldekelni az ondómat.
Várakozásomnak megfelelően ez utóbbit választotta.
Nyelte a forró ondót, mit kacsa a nokedlit. Hallottam, ahogy nagyokat nyelve engedte le a torkán a magomat.
Tökéletesre sikerült minden.
Leszopott, én a befejezésben a száját dugtam, és a végén mindent lenyelt, ami belőlem kijött.
Nem öklendezett tőle, reméltem, hogy az ananász kúra azért megtette a hatását. Mint később kiderült, ez így is volt. Amikor érezte, hogy nem keserű, hanem épp ellenkezőleg, akkor döntötte el, hogy lenyeli, pedig nem ezt tervezte korábban.
Kiszívta, lenyalta az utolsó cseppig.
Én hálás "köszönöm"-öt rebegtem, majd szájon csókoltam, jelezve, hogy nem tartom undorítónak, ami történt és mintegy elpecsételve az egész aktust.
Megkaptam én is az "oklevelem" csak más formában az én személyes "Mr. Tanakámtól", a kacska szájú szopós malacomtól....

Hazafelé a sarkon vettem egy szál virágot neki, majd elbúcsúztunk.
A virágra fel sem figyelt a férje, meg se kérdezte, hogy kitől kapta, vagy hogy miért.
A következő héten visszatértünk a régi kerékvágásba, annyi különbséggel, hogy rákérdezett, változott-e otthon valami. Természetesen nemmel feleltem, ami igaz is volt, de ha a feleségem hirtelen irányt váltott volna és rendszeresen leszopott vona is azt hazudtam volna, hogy nem változott otthon semmi.
Így én dícsérgettem őt mindenért, ő pedig péntekente munka után alaposan helybenhagyott, leszopott tövig, mint a szopós malac.
Idővel kifejlesztette a mélytork-technikát, amivel további gyönyöröket szerzett nekem.
De én mohó voltam, és mást is akartam. Teljesen birtokolni a teste minden nyílását.
Mivel a tapasztalatok szerint jól kondicionálható volt, így ezen a vonalon indultam el néhány hónap múlva.
De az már egy másik történet...

2014. január 17., péntek

Ikrek

Mint két tojás, úgy hasonlítanak egymásra - szokták mondani az ikrekről.
No, ránk ez nem volt igaz.
Ivett és én kétpetéjű ikrek vagyunk, ő lány, én fiú, ő szőke, én sötétbarna.
Ő az idősebb, ha csak pár perccel is.
Egész életünkben jóban voltunk egymással.
Kisgyerekként sokat játszottunk együtt, majd a sok játék után együtt is fürödtünk minden nap.
Alaposan lemostuk egymást mindenhol. A végén, a pubertás elején már egyre hosszabban olyan helyeken is, ahol azért nem szabadott volna, csak saját magunknak.
Egészen hatodik osztályig volt így, amikor mindketten elkezdtünk megváltozni a hormonok miatt.
Ivett kerekedni kezdett bizonyos helyeken, én meg szőrösödni.
Magától értetődően furcsa (de egyben izgalmas és jó is)  volt ez mindkettőnknek, de a szülők elfoglaltak voltak, túl későn kapcsoltak, amikor egy idő után már nem hagyták, hogy együtt hancúrozzunk.
Valószínű túl későn eszméltek és cselekedtek, mert teljesen össze voltunk zavarodva Ivettel.
Igazából sosem értettem meg, hogy ez miért hatott ránk úgy, ahogy, de az ezt követő öt év során hullámzóan bár, de nagyon utáltuk egymást.
Ivett nagyon csinos lett. Vonzó szőke bombázó. Sokat sportoltunk mindketten, ez meg is látszott rajtunk.
Ivett anyutól örökölte a vonásait. Karcsú volt, a sport miatt feszes, kerek fenékkel, amit méretes mellek koronáztak meg.
Egyikünk sem volt már szűz.
Nem volt állandó kapcsolata Ivettnek, de nekem sem.
Rengeteg partnerünk volt fiatal korunk ellenére. Valamit kompenzálni akartunk, de azt a magam részéről nem tudtam, hogy mit.
Szüleink vállalkozása akkortájt indult be, minden energiájukat lekötötte, nem volt idejük figyelni ránk.
Jóllehet nem is nagyon kellett, mert "önellátóak" voltunk.
Gondoskodtunk magunkról, Ivett jól főzött, meg házias is volt, én is kivettem a részem a dolgokból.
Jól működő, bár sokat veszekedő csapat voltunk mi ketten.
Sokat martuk egymást, a legkisebb, vagy éppen leghülyébb dolgok miatt is. Volt, hogy összekaptunk, szó szerint megtéptük egymást.
A legutolsó ilyen alkalomnál odáig jutottunk, hogy gyerekkori szokásaink szerint kétvállra fektettem.
Csak hogy már nem a kis Ivett volt alattam, hanem a majdnem nővé érett gyönyörű ikertesóm, zilált hosszú, szőke göndör, hajkoronájával.
A civakodás és a miatta feltolult adrenalin és hormonok miatt ziháltunk mindketten.
Ivett mellkasa, még hanyatt fekve is méretes melleivel, szaporán emelkedett és süllyedt alattam.
Láttam valamit a szemében, de lehet, ő is az enyémben hasonlóan,a mitől egy kicsit megijedtünk.
Vágyat a másik iránt? Nem, az nem lehet. Az nem normális. Az természetellenes. Tesók vagyunk.
Ráadásul utáljuk is egymást, hiszen azért jutottunk kétvállra, vagy nem?!
Valami ilyesmi futhatott végig Ivett agyán is, de ez az érzés és hormon kavalkád jól megpörgetett bennünket.
Éreztük egymás testét, lélegzetvételét, minden apró rezdülést, talán még a gondolatait is.
Zavartan kászálódtam le róla, szó nélkül.
Ő sem szólt egy mukkot sem.
Viszont ekkor valami megváltozott közöttünk...

A következő hónapok során nem ugrattuk már egymást, nem veszekedtünk. Csendesek lettünk és zavartak.
Nekem ráadásul "kinyílt a szemem". Megláttam a nőt Ivettben, de nem úgy mint az ikertestvéremet.
Sokszor felejtettem rajta a szemem, a végén odáig is elmentem, hogy lesekedtem, amikor zuhanyozni ment.
Szüleink sikeres családi céget vittek akkorra, közösen utaztak üzleti utakra, bennünket nyugodtan magunkra mertek hagyni. Ahogy említettem, vittük a háztartást, jeles tanulók voltunk a gimiben, nem kellett aggódniuk.
Viszont ez a sok egyedüllét pecsételte meg szerintem a sorsunkat Ivettel.
17 évesek voltunk, már majdnem nagykorúak.
Az ominózus eset után szinte egyszerre szakítottuk meg aktuális kapcsolatainkat a partnereinkkel
Egyre nehezebben tudtam kiverni őt a fejemből, pláne miután előttem flangált pólóban és bugyiban.
Korábban sem volt előttem túl szégyellős, bár azért mindig volt rajta valami ruha, ami takarta az idomait, de az ominózus civódást követően feltűnően a nőiesebb darabjait viselte, amikor valamiért ellejtett előttem. Vagy tanga feszült a fenekén, vagy épp combfix volt rajta, vagy valami szűk felső, de olykor pont az ellenkezője, nagy bő pólók, melltartó nélkül, ami azután azt eredményezte, hogy beláttam neki egész a köldökéig, amikor előttem hajoldozott ilyen-olyan indokkal.
Többször elkapta a pillantásomat, amikor oylan helyekre néztem, ahova nem szabadott volna, de nem szólt semmit.
Ahogy, mondtam is, többször meglestem fürdés, zuhanyozás közben.
Láttam, ahogy a punciját borotválja. Kész voltam teljesen.
Ikrekként biztosan észlelte minden rezdülésemet, amit a látványa és viselkedése kiváltott bennem.
Egyik este azután kopogtatott a szobám ajtaján - szüleink szokás szerint üzleti úton voltak.
Gyorsan elnavigáltam a tabletemen megnyitott szextörténetről, ami addigra alaposan felajzott, gyorsan magamra húztama  lepedőt, kicsit zavartam szóltam ki - "Gyere!"
Ivett bejött egy feneke alját éppen csak takaró hálóingben.
Odalépett az ágyamhoz, és finoman leült a takaróként funkcionáló könnyű kis lepedő alatt felhúzott lábaim mellé, és a térdemre rakta a kezét. Én egy kicsit zavarban voltam, mert a lepedő alatt még meredt a farkam, nem akartam, hogy egyértelműen látszódjon a dolog.
- Figyelj öcskös, sokat gondolkodtam magunkon, de nem sokra jutottam. Azt látom, tudom, érezem, hogy te is zavarban vagy velem kapcsolatban. Te mire jutottál?
Bár virágnyelven beszélt, mégis tudtam, hogy miről, és ő pontosan tudta, hogy én értem a szavai mögötti gondolatokat. Ikrek voltunk, nem kellett köntörfalazni. A legutolsó veszekedés óta  eltelt idő maximum arra volt jó, hogy ki-ki tisztázza  magában a vágyait.
Letettem magam mellé a táblát, mélyen a szemébe néztem, és csak annyit mondtam:
-Gyere...
Pontosan tudtam, hogy ennyi kell és nem több. Ha akar valamit, úgy is megérti, megteszi. Nem fog értetlenkedni az egy szavas válaszomon.
Mélyet sóhajtott, felállt, egy mozdulattal lerántotta a lepedőt rólam, áttérdelt felettem hosszú combjaival, egy kicsit megtartotta magát a térdein, lejjebb engedte a csípőjét, jobb kezével lenyúlt, megfogta a még mindig ágaskodó farkamat, odaigazította a puncijához, majd teljesen leengedte a csípőjét, ezzel mintegy felnyársalva saját magát.
Nem tudom visszaadni mit is éreztem akkor.
Visszajött az elmúlt 5 év. Ahogy gyerekként az utolsó közös fürdésnél sem, úgy most sem volt idegen a teste számomra.Sokszor gondolkodtam már rajta, hogy miért nincs meg bennem az a temészetes tartózkodás a nővérem irán, ami egyébként a legtöbb, normális testvért jellemzi. Miért pont az ellnekezőjét érzem, miért pont az ellenkezőjére vágyom? Talán a szülők oda nem figyelése, amivel hagyták, hogy egymás testéhez kiskamaszként túl közel kerüljünk? Nem tudom.

De, mint kulcs a zárba, úgy siklott belé a farkam, könnyedén és gyorsan, és mint egy valódi kulcs a valódi zárral, kinyitott bennünk valamit. Ami gyönyörű volt, de félelmetes is egyúttal.
Nem kellett szólnunk egy szót sem. Úgy éreztem Ivett testét, minden érzését, gyönyörét, vágyát, óhaját, mint ha csak az enyém lett volna. Úgy tudtam játszani a testén, mint profi zenész a hangszerén.
De ez fordítva is így működött. Ivett ugyanezt tudta és érezte velem kapcsolatban.
Nyögött egy nagyot, a kezeire támaszkodott a törzsem mellett, majd elkezdett mozogni.
Itt most nem volt, nem kellett semmi előjáték. Én meredtem, mint a zászlórúd, Ivett pedig bőségesen ontotta rám a nedveit a puncijából.
A helyzet váratlan volt, felkavaró, gyönyörűséges.
Ott himbálóztak felettem a gyönyörű mellei. Minden mozdulatára ritmusosan válaszolva.
Hatalmasokat húzott a csípőjével, mélyen benne voltam, nagyokat nyögött.
Éreztem az ikernővérem meleg punciját, élveztem a kéjt, amit nyújtott a nedves györök kelyhe.
Hallottam, hogy közeledik a csúcspont nála, de nálam is hasonló időzítéssel jött a dolog.
Nagyot kiáltottunk mindketten, amikor berobbant a kéj csúcspontja.
Éreztem a puncija erőteljes összehúzódásait, én pedig a méhéig felőttem az ondót, akkorát élveztem belé.
Hosszú másodpercekig tartott a közös gyönyör, görcsbe rántva a testünket.
Ivett rám borult, csókolt, ahol ért, majd rám feküdt és csak pihegett. Így voltunk egészen addig, míg ki nem csúszott belőle a farkam, de még akkor is, amikor saját magamra folytam vissza belőle.
Ő én voltam, én ő, ketten egyek. Gyógyszert szedett, nem kellet félni attól, hogy teherbe eshet.
Kimentünk szótlanul, közösen lezuhanyoztunk, mint anno 5 évevel ezelőtt.
Fürdés után ágyba bújtunk, átkaroltuk egymást és mély álomba zuhantunk mindketten.

Sem másnap, sem később nem tárgyaltuk túl a dolgot.
Természetes volt mindkettőnknek, hogy ott vagyunk egymásnak, amikor csak kell.
Ettől fogva mindkettőnknek lett partnere, de sosem hagytuk abba egymással sem.
Bár jó volt az állandósult partnereinkkel is a szex, de olyan harmóniában senkivel sem tudtunk lenni soha, mint egymással.
Meg is beszéltük, hogy megmaradunk egymásnak jó testvérként, odabújós barátként, amibe belefér egy csók is, ha szükséges, és még annál jóval több is.
Bár rendszert nem csináltunk belőle, de azért ha nagyon ziláltak voltunk már idegileg, érzelmileg, akkor egy-egy hatalmas szeretkezés rendbe tett mindkettőnket egy időre.
De milyen telhetetlen is az ember.
Az aktuális párom nem nagyon akart kötélnek állni a popószex kérdésben.
Sajnos a nővérkém se.
Soha.
Akármilyen harmónia is volt köztününk, ezt azért sosem akarta engedni - megjegyzem, teljesen érthetően. Ettől függetlenül vagy éppen ezért nagyon vágytam már, hogy valahogy alkalmat kerítsek rá.
Mivel ennyire tartózkodott tőle ő is, így egyre inkább vágyott lett a kérdés.
Már átolvastam az összes "szakirodalmat" a kérdésben. Legjobban a Lidocain-os módszer tetszett, de hiába próbálkoztam, a szeretkezéseink "koreográfiája" nem tette lehetővé, hogy bevessem a szerzett ismereteimet.
Míg egy napon...

Szülők éppen sehol sem voltak, Ivett pedig elég kapatosan, mondhatni tök részegen jött haza egy buliból.
Elment zuhanyozni, ami most jó sokáig tartott, tekintve, hogy alig tudott lábon maradni.
Ekkor ugrott be, hogy most talán lehetőség lenne arra, hogy hátulról is megkapjam.
Miután letusolt, könnyű hálóingében kilejtett a fürdőből, és már épp indulni akart a szobájába, amikor szóltam neki, hogy jöjjön be hozzám egy percre. Gyorsan rákérdeztem, hogy milyen volt a buli.
Lehuppant az ágyamra, kicsit kóvályogva elkezdett mesélni.
Szándékosan nem nyúltam hozzá, csak kérdezgettem hosszasan.
Addig-addig, hogy muszáj volt végignyúlnia az ágyamon, mert már nem bírta tovább ülve.
Most én ültem fel, gyorsan elővettem a tubus Lidocaint, továbbra is kérdezgettem, amire egyre nehezebben válaszolt már félálomban.
Közben simogattam a hátát, és egyre lejjebb került a kezem, a végén már a fenekét cirógattam.
Mivel érezte, hogy nem akarok semmi olyat, így nem hajtott el, hiszen ilyen állapotban biztosan nem akart volna szeretkezni, ilyen irányú közeledésemre lehet, hogy bement volna a saját szobájába aludni.
A cirógatás, kérdezgetés közben, amikor elbóbiskolt pár percre, szépen kentem a fenéklyuka köré először.
Majd finoman belehúztam egy gyors mozdulattal az ujjam hegyével egy kis adagot az ánuszgyűrűje közepébe, meg talán egy kicsit beljebb is, majd gyorsan átválottam cirógatásra, hagytam, hadd tegye a dolgát az érzéstelenítő. Pár perc múlva a következő bóbiskolásakor már mélyebben nyúltam a fenéklyukába, egy borsónyi krémmel. Ezt már észre sem vette, viszont én észrevettem, hogy sokkal ellazultabb volt a kis gyűrű, mint pár perccel ezelőtt. Megint hagytam, hogy dolgozzon az immár még beljebbre, még mélyebbre került érzéstelenítő kenőcs.
Ezután már zöld utam vol, mert nem érzett semmit, ami miatt gyanakodnia kellett volna, ha egyáltalán ébren volt olykor-olykor. Hason fekve szuszogott, szervezete igyekezett lebontani a sok alkoholt, miközben a feneke nyílásánál a Lidocain is tette a dolgát gőzerővel.
Most már konkrétan masszíroztama  fenéklyukát a középső ujjammal, időnként odakenve egy-egy adagot a krémből, amit finoman betuszkoltam a lyukába az ujjammal. Néhány perc után már könnyedén siklott tövig a középső ujjam az ánuszán keresztül jó mélyre, semmi ellenállást nem tudott már kifejteni az ellazult, elérzéstelenedett kis izomgyűrű.
Bedugtam a hüvelykujjamat is, de arra sem reagált, az is könnyedén csúszott már be a fenekébe. No hát a Lidocainos tubus se vastagabb az ujjamnál, fogtam, szépen odatettem a lyukához, betoltam félig, és nyomtam be egy adagot jó mélyre. Ez is olyan izgató látvány volt, ahogy tubussal a fenekében, mit sem sejtve az igazak álmát aludta.
Innen már könnyedén ment minden.
Úgy ellazult , hogy akár négy ujjam is befért egyszerre a pár perccel ezelőtt még minden támadást elhárítani képes izmos kis lyukon keresztül.
Szépen letörölgettem a fenekét, hogy ha véletlenül meg is ébredne, ne legyen gyanús neki semmi.
Felhúztam a gumit, hogy engem azért ne érzéstelenítsen el idő előtt a kenőcs, mögé térdeltem és álló farkamat odatettem az ánuszához egy pici krémet azért annak a hegyére is tettem, rá a gumira.
Benyomtam magam szépen lassan, tövig. Nem volt ellenállás, könnyedén siklottam belé, mint kés a vajba. Fel se ébredt. Annyira laza volt, és egyben annyira izgató, hogy nem tud semmiről sem.
Szépen kiélveztem, hogy a gumi miatt ráadásul érzéketlenebb is volt a farkam. Lassan, ritmusosan ki-be, ki-be, egészen addig, míg eljött a beteljesülés és teliraktam a kotont.
Néztem közben ahogy aludt alattam, és beleborzongtam. Ez már a hatalom érzése volt, hogy azt csináltam vele, amit én akartam, anélkül, hogy ártottam volna neki.
Kihúztam végül magam a fenekéből, gondosan letöröltem mindenhol, a kotont kidobtam, majd mellé feküdtem.
Sajnáltam, hogy ezt sűrűbben nem tudom megtenni vele, de azért hatalmas, csodálatos élmény volt ez is.
Reggel egymást átölelve ébredtünk. Kicsit pironkodott amiatt, hogy úgy kiütötte magát, de amúgy semmire nem emlékezett a simagatáson kívül. Abszolút nem sajgott a feneke, nem érzékelt semmit.
Király! :)

Azután kölcsön kenyér visszajár alapon, én is megkaptam a magamét. Persze nem az előbbi eset miatt, hanem ugratásból. Mert ugratni is imádtuk egymást. Néha volt köztük szexuális tartalmú is, de mind közül kiemelkedett, amikor a saját esküvőmön lepett meg a vacsora alatt.
Nem részletezném a körülményeket, mert nem az az érdekes, hanem amit Ivett tett akkor velem.
Épp a klasszikus húslevesezés közben voltunk, mindenki komótosan ette a finom, aranysárga tyúkhúslevest, amikor azt éreztem, hogy valaki az asztal alatt odanyúl a sliccemhez, szépen kibuggyantotta a farkam golyóstól mindenestől a kis nyíláson, majd a következő pillanatban már éreztem is, ahogy a meleg, nedves szájban van, az akkor még normál állapotban levő farkam. Majd' a torkomon akadt a leves, de sikerült nem megfulladni. Lassan körülnéztem, oda, ahol Ivettnek kellett volna ülnie, de a helye üres volt.
Pfff....
Nem tudom hogy a fenébe mászott be az asztal alá észrevétlenül, de sikerült neki. Elég széles asztalok voltak, jó nagy fehér abroszokkal leterítve. "T" alakban voltak összetolva, mi, újdonsült házasok ültünk a "T" tetejénél, így nem nagyon lehetett belátni az asztalunk alá. Szerintem ettől kapott ihletet kedves "gonosz" kis nővérkém.
Persze az asztal felett minden a normális kerékváságban ment, illett reagálni mások mondandójára, de ez így nagyon nehezen ment. Mármint nehéz volt természetes hangon megszólalni, miközben az ikertesóm a kezeivel a golyóimat masszírozta, lazítgatta, a szájával pedig az általa tökélyre fejlesztett szopást adta elő. Néha cuppant is egyet, na akkor alig győztem köhögni. Annyira izgató volt az egész helyzet. Igyekeztem csendben maradni, másokra hagyni a beszéldet, és élveztem az ápolást.
Jó erősen szorította az ajkait, nem fogazott. Minden húzása élmény volt. Ismerte már a reakciómiat, így pontosan tudta, hogy mikor fogok elsülni, így előtte még be is gyorsította a mozgást a fejével, hogy minél jobb legyen nekem. Mivel az esküvői előkészületek miatt meglehetősen régen tudtam szexelni a most már hivatalosan is feleségként mellettem ülő párommal, így eléggé teli voltam.
No, hát ettől a terhemtől szabadultam meg a következő pillanatokban.
Megszűnt a tér és az idő néhány pillanatra, amikor elkezdtem telinyomni Ivett meleg, nedves, farkamra szoruló száját az ondómmal. Becsületére legyen mondva, hogy nem hozott kellemetlen helyzetbe, hanem hősiesen lenyelte mindet, pedig nem volt szokása. Csak jött, jött belőlem megállíthatatlanul, ő pedig nyelte, nyeldekelte a forró ondót, majd a végén kiszívta az utolsó cseppig. Még arra is figyelt, hogy csak akkor kezdte el visszapakolni a szerszámomat, amikor az kellően összement, és akkor is lenyalta róla a maradékot, ami ilyenkor szokott még kibuggyanni az ember farkából.
Farok gatyába vissza, slicc halkan felhúz, épp hozták a másodikat, mindenki arra figyelt, így valahogy ismét észrevétlenül elő tudott kerülni a nővérkém.
Pajkosan kacsintott egyet és elmosolyodott:)
No megállj csak...
Visszakapod te ezt még kamatostól.
Úgy hozta az élet, hogy vissza is tudtam neki adni...

Egy évre rá bekötötték a fejét, megállapodott ő is, férjhez ment.
Rengeteget gondolkodtam, hogy miként adhatnám vissza a "kölcsönt".
Még most is lefeküdtünk néha egymással, de azért egyre ritkábbá váltak ezek az alkalmak. Szinte már tényleg csak arra korlátozódtak, amikor nagyon feszült időszakaink voltak.Volt, hogy csak egyikünknek, akkor a másik tett arról, hogy enyhítsen a stresszen egy jó szeretkezéssel, de volt, hogy pont mindkettőnk ilyen időszakot élt, és akkor igazán jól jöttek ezek a búfelejtő alkalmak. Olyankor félelmetesen nagyokat szeretkeztünk, volt, hogy órákig. Ivett egyébként is hangosan élvezte a szexet, de ilyenkor kifejezetten hangos volt, szinte kiabált. Engem ez sosem zavart, sőt, inkább nagyon is felizgatott.
Szóval "hagyományos" szex volt az életünkben, ezzel nem számolhattam, de az esküvője kifejezetten jó alkalomnak ígérkezett.
Szerettem a váratlan helyzeteket (ahogyan ő is), csak míg ő nem vetett be semmi külső dolgot ellenem, én azért szerettem ezt a részét is, lásd a lidocainos esetünk még évekkel korábban.
Nyár volt, tikkasztó hőség, Ivett rengeteget vizet ivott egyébként is, ami egy jó szokás, de most, ah lehet még többet. Annyira izzadtunk, hogy pisilni sem nagyon kellett jó sokáig.
Támadt egy gonosz gondolatom közben. Ott volt a nagyink is, aki vízhajtót szedett.
Kiloptam a táskájából egy szemet, széttördeltem, majd a sütizés alatt kicsinyenként beadagoltam Ivettnek, amikor játékosan adtam neki egy-egy falatot a villámmal.
Láttam az arcán egy idő után, hogy kezd komorodni, biztos voltam benne, hogy nagyon kell már pisilnie.
Szólt is, hogy nagyon ki kéne neki mennie, de azért mindig sikerült úgy alakítanom a helyzetet, koccintásra invitálva egyik-másik rokont, hogy még egy bő fél óra eltelt azután, miitán jelezte, hogy irtózatosan kell már neki pisilnie. Mivel a férje el volt foglalva a többi vendéggel, így nekem szólt minduntalan, hogy most már igazán menjünk, mert itt fogja összepisilni magát, mert már szúrt a hólyagja.
Gavallérosan segítettem neki utat törni kifelé, de a WC az épületrész egy másik végében volt.
Maga a lakodalom egy régi vágású paraszházból létrehozott fogadóban volt, aminek az egyik sarkában jó nagy szénaboglyák voltak, már csak a hangulat kedvéért is. Persze azt éjjelre nem világították ki, így jó sötétben voltak maguk a halmok is, hát még a mögötte levő széles mező.
Mivel gyerekek nem igen voltak, a felnőttek pedig inkább bent beszélgett, no meg a kijelölt helyen dohányoztak, így az udvaron egy árva lélek sem volt.
Javasoltam is gyorsan, hogy ne a WC-ben kínlódjon a bugyi lehúzással, stb, hanem guggoljon a boglyák mögé.
Mivel irtózatosan kellett már pisilnie, mindenben benne volt, amit mondtam.
Persze még így is segítség kellett neki, mert jó nagy abroncsos ruhája volt.
-Húzd le, húzd le gyorsan a bugyimat, mert másodperceken belül összepisilem magam!-sivította folytott hangon.
Én persze direkt jó lassan tökölve húztam le a bugyit róla, hirtelen meg is löktem, hogy essen hanyatt a szalmába.
-Ne mááár- méltatlankodott miközben hanyatt dőlt úgy, hogy a szoknyája már nem volt a feneke alatt.
Gyorsan lerántottam róla a bugyit.
-Engedd el így nyugodtan, nem lesz olyan semmi. - mondtam.
-Eszem ágában sincs érteeeed.....? -kezdett bele a méltatlankodásba, amikor finoman megnyomtam alul a hasát.
Ennyi volt, nem bírta tovább...
Felnyögött és elkezdett pisilni, de olyan ívben, hogy valóban nem kellett félnie attól, hogy bármi is pisis lesz, mert vagy egy méterre ellőtt a bőséges vízsugárral.
-Jaaaaj, meghalok...-suttogta, miközben csak pisilt, pisilt bele a nagy feketeségbe.
Nem tudom ki, hogy van vele, de akinek igazán kellett már életében úgy pisilni, akár pasiként is, hogy szinte már becsurrant, az igazi kielégülésnek érzi, még néha könnybe is lábad az ember szeme tőle.
Hát valahogy így volt vele Ivett is.
Csak jött, csak jött belőle az átlátszó vízsugár.
-Te szemét, ezt direkt csináltad, igaz?- vont kérdőre, de nem volt harag a hangjában.
-Nem akar elállni....jaj de jól esik. - suttogta, és már szórakozott is a helyzettel, mert széttette a két lábát, és úgy nyomta ki a messzibe a vízsugarat.
-Huh, ez nagyon kellett már. - mondta.
Ahogy alábbhagyni látszott a sugár ereje, gyorsan terítettem alá egy könnyű kis fóliát, amit direkt magammal vittem, mert nem akartam, hogy a végén már csak kis ívben folyó pisi alá csorogjon és a porral keveredve összesározza a szép fehér ruháját.
Viszont, amikor már látszott a dolog vége, és Ivett megkönnyebbült, mély sóhajai is felszakadtak, odanyúltam, megfogtam a punciját és élveztem, ahogy az ujjaim között folyik a pisi.
Ivett meglepődött ugyan, és mondott is néhány keresetlen szót, de ahogy a pisilés szinte fizikai kielégüléssel járt neki, így ahogy a pisis kezemmel elkezdtem markolászni, gyömöszkölni a punciját, szó szerint pillanatok alatt átváltott nála szexuális élvezetbe. Jól hallhatóan nyögött egyet, de olyat, ami elárulta, ez most neki nagyon jól esik. Ismertem ezt a hangot, tucatnyi alkalommal hallottam már.
Ahogy abbamaradt a pisilés -azért kinyomkodta amennyit csak tudott-rábuktam a pisis puncijára, és az egészet beszívtam. Meleg, duzzadt, vérbő volt Ivett puncija.
Nem tiltakozott, tudta mire megy ki a játék.
Könyökén támaszkodva hanyatt, a fejét hátra engedve élvezte, ahogy csendben, de annál nagyobb buzgalommal nyaltam-faltam, csócsáltam a vastag ajkait. Belenyaltam középen is, a csiklóját is megdolgoztam a nyelvemmel és a számmal, meg amennyire tudtam, jó mélyen benyaltam neki.
Én is isemertem az ő reakcióit, tudtam, hogy közel van neki a beteljesülés.
Amikor elkezdett remegni a csípője, feltérdeltem, oldalt húzódtam, mert mostanában új dolgot produált az én kis nővérkém.
Látszatra ismét elkezdett pisilni, de ez most nem az volt, hanem női magömlés. Akkorát és olyan bőségeset spriccelt, amilyet még nem láttam tőle. Zihált, fújtatott, próbált csendben elélevezni, de nehezen ment neki. Szerencsére senki sem volt a közelben.
Én közben lehúztam a sliccem, nem gomboltam ki a nadrágom, csak előhúztam a farmak és tövig nyomtam a forró, duplán nedves punciba.
Ezt már nem bírta hang nélkül. Magára húzott és halkan ugyan, de belejajgatott, nyögött a fülembe.
Én csak nyomtam, nyomtam, húztam-toltam, sikáltam, jól megdolgoztam a kielégült puncit, miközben kevésen múlott, hogy teleélveztem a lucskos punciját.
De időben észbekaptam, és kihúztam, nehogy még hosszú perceket azzal kelljen tölteni, hogy kifolyik belőle az ondóm, meg egyébként is, nem lett volna neki komfortos úgy egész éjszaka.
Kihúztam hát a farkam a puncijából az utolsó pillanatban, és ráélveztem a hasára meg a bikini vonala alá.
Ivett egy időben borotválta magát, de most épp olyan korszaka volt, hogy egy kis helyen meghagyta a szőrt a puncija felett. Na én jól összeondóztam ezt a részt rajta.
Dörzsölgettem, kentem, rajta a farkam jó érzéssel.
Amikor kiürültem, gyorsan pézsét vettem elő, letöröltem mindent a hasáról, szárazra dörzsöltem a kis szőrős részt is, és gyorsan felöltöztünk. Ő bugyit húzott, én meg visszararktam a farkam a nadrágomba.
Huh, de jól esett. Láttam, rajta, hogy ő is élvezte ezt a váratlan szexet. Visszamentünk, mint ha mi sem történt volna. Maga a lagzi jól sikerült, mindenki elégedett volt.
Hát még én:)

Azóta, tényleg ritkán gerjedünk egymásra.
Gyerekeink lettek, másfelé sodort az élet bennünket, de azért ha együtt a nagy család, néha eltűnünk egy-egy bő negyedórára. Senki nem gondol rosszra, mi pedig felelevenítjük a régi ösztönöket, öleléseket, cirógatásokat, mozdulatokat az én kis ikertesómmal, Ivettel....